A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
18<br />
a <strong>magyar</strong> csapatoknak közvetítő közegre lett volna szükségük s hogy ezt<br />
a közvetít<strong>és</strong>t a szerbek töltötték volna be. Nagy Lajos király csapatai mar<br />
1375 körül Bulgária területén, Garay Miklós macsói bám pedig az 1389.<br />
évi rigómezei csatában Lázár szerb cár oldalán harcolt a török ellen. Zsig-<br />
mond király már 1396-ban Nikápolynál, k<strong>és</strong>őbb Galambócnál <strong>és</strong> I. Ulászló<br />
1444-ben Várnánál mérte össze fegyvereit a törökével. Végül Hunyadi<br />
János <strong>és</strong> fia, Mátyás király Balkán területén többször is harcolt a török ellen.<br />
Tehát elődeinek a török harcmód megismer<strong>és</strong>ére a mohácsi v<strong>és</strong>z előtt<br />
bőven volt alkalmuk.<br />
Tökéletes képtelenség az, hogy az akkori Európának leghatalmasabb<br />
hadereje, a <strong>magyar</strong> haderő akkor <strong>és</strong> csak azért szlávosodott volna el,<br />
mert az otthonukból elmenekülni kényszerült, sorsüldözött szerbek közül<br />
néhány ezer szerb harcos a <strong>magyar</strong> hadszervezet kötelékeiben szerepet ját-<br />
szott. S hogy ez éppen Mátyás király dicsőséges uralkodása alatt történt<br />
volna meg, amikor a renaissance hatása miatt nálunk oly csodálatosan<br />
termékeny kultúra honolt, amikor főuraink aranybrokát-szövetből k<strong>és</strong>zült<br />
ruhában jártak, amikor nálunk az ipar, kereskedelem, műv<strong>és</strong>zet, irodalom<br />
<strong>és</strong> tudomány oly csodálatosan virágzott, amikor a díszeskiállítású Corvinákat<br />
írták, amikor a királyi palotába a külföldi követek sokasága bebocsátást<br />
kért, ahova a leghíresebb külföldi tudósok tömegesen jártak. Hogy mi<br />
volt Magyarország a <strong>magyar</strong> világbirodalomnak ebben a csodálatos kor-<br />
szakában, Mátyás uralkodása idején, azt annak a kb. 16 oldalnyi levélnek<br />
lartalma mutatja a legjobban, amelyet Castellani püspök IV. Sixtus pápához<br />
intézett, kit a pápa ÎÎI. Frigyes német császár <strong>és</strong> Mátyás király között a<br />
béke helyreállítása céljából Budára követségbe küldött.<br />
Gasbellani jelent<strong>és</strong>ének különösen érdekes az a r<strong>és</strong>ze, mely Mátyás<br />
királyról, a visegrádi <strong>és</strong> a budai várról <strong>szó</strong>l. »Szentséged becsülje meg<br />
azt a királyt, akiben a katonai erények nagylelkűséggel <strong>és</strong> mély vallásos-<br />
sággal párosulnak.« A visegrádi várat földi paradicsomnak »paradiso 1er-<br />
resli« nevezte <strong>és</strong> a budai várról a következőket írta: »Olaszország ne vegye<br />
rossz néven, ha azt állítom, hogy fényesebb <strong>és</strong> nagyobb palotát nem mu-<br />
tathat fel. A ruhatárakban annyi arannyal, drágakövekkel <strong>és</strong> gyöngyökkel<br />
ékesített ruházatot csodálatos műv<strong>és</strong>zettel k<strong>és</strong>zült ezüst– <strong>és</strong> arany edénye kel,<br />
úgyszintén szőnyegeket oly mennyiségben láttam felhalmozva, hogy 50 szekér<br />
sem volna elég elszállításukra. Annyi drága k<strong>és</strong>zletet, fényes termeket láttam<br />
itt, hogy véleményem szerint Salamon udvara sem lehetett fényesebb.«<br />
(Marczali Henrik: A <strong>magyar</strong> történelem kútfőinek kézikönyve Bpt. 1897.<br />
277-287. o.)<br />
S hogy Mátyás király uralkodása idején a török által letiport Szer-<br />
biában milyen szegénység honolhatott <strong>és</strong> a szerb kultúra a <strong>magyar</strong> kultúrára<br />
milyen befolyást gyakorolhatott azt elképzelni nem nehéz.<br />
A hozzánk bevándorolt rácokról dr. Szekfü Gyula a Magyar Történet<br />
új_ IV. kötet 257. oldalán a következőket írja: »Emlékezzünk a korábbiak-<br />
ból, hogy a török hódító kíséretében mint nyomultak be félnomád dél-<br />
szlávok, rácok az elhagyott <strong>magyar</strong> területre, ahol szabadon élhettek ci-<br />
gánymódra sátraik alatt, halászat, vadászat lopás, fosztogatásból, s alkal-<br />
milag a török irregurális katonaság kereteiben háborúból, a <strong>magyar</strong> vég-<br />
vidékek kirablásából. A visszafoglaló háborúk zivatara várakat <strong>és</strong> városokat<br />
pusztított el, s annál könnyebben, feltűn<strong>és</strong> nélkül törölte le a <strong>magyar</strong><br />
földről a félnomád rácok sátrait, földbe ásott putrijait. Az új telepesek<br />
csak eleny<strong>és</strong>ző csekély mérvben voltak a régi sátorosok utódai. Új nagy<br />
tömegek beköltöz<strong>és</strong>éről biztos tudomásunk van. A császári seregek délfelé<br />
nyomulásakor érintkez<strong>és</strong>be jutottak az ősi délszláv területtel, a Duna <strong>és</strong><br />
Száva folyamtól délre, aho L a rácok a török iga alatt nagy elnyomásban<br />
éltek.«<br />
Mint tudjuk, Szerbiában a török iga jóval Mátyás király trónralép<strong>és</strong>e<br />
előtt, az 1389. évi rigómezei csata után kezdődött.
Change language