Radics Geza - Olvasmanyok multunkrol
Radics Geza - Olvasmanyok multunkrol
Radics Geza - Olvasmanyok multunkrol
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
kapcsán került a ház szó a német és angol nyelvbe Haus, illetve house alakban. A Körös műveltség leletei<br />
mezopotámiai kapcsolatokra utalnak. A Maros menti Alsótatárlakán 1963-ban talált írásos cserepeket a<br />
tudósok némelyike idősebbnek tartja a mezopotámiai írásos leleteknél. Amennyiben ez beigazolódna, azt<br />
jelentené, hogy az írás a Kárpát-medencében, azon belül Erdélyben vette kezdetét. A korong alakú<br />
cserépen a kettős kereszt is látható. Az Alsótatárlakától mintegy 18 km-re lévő Tordoson előkerült írásos<br />
cserepek jelei pedig trójai kapcsolatokra utalnak.<br />
Az alsótatárlakai képírásos agyagcserepek<br />
Az alföldi vonaldíszes edények műveltségének leletanyagán szintén kimutathatók a<br />
mezopotámiai és krétai hasonlóságok. Az egyik legismertebb és a legszélesebb körben használt jel a<br />
nőiséget, női istenséget jelölő háromszög volt, míg a legtitokzatosabb a nagy „M” alakú jel, melynek<br />
értelmezésére nincs nemzetközileg elfogadott magyarázat. E jel, ismereteink mai állása szerint, szintén a<br />
Kárpát-medencéből indult útjára. A dunántúliak leletanyaga külsőségeiben nem mutat oly szoros<br />
hasonlóságot a mezopotámiai és krétai leletekkel, mint az alföldieké, de lényegi mondanivalójuk az<br />
újkőkor vezéreszméjének, a termékenységi vallás eszmekörébe tartozik. Ezen ősműveltségek népei<br />
földművelés és állattenyésztés mellett halászattal és vadászattal is foglalkoztak. A megtermelt gabonát<br />
nagy, agyagból készült, égetett edényekben tárolták.<br />
A későbbi ezredekben újabb bevándorlók érkeztek, akik hatására a Kárpát-medence három nagy<br />
műveltségköre egyre színeződött és osztódott is. Az egyik legjelentősebb bevándorlást délről, Kr.e.<br />
kétezer táján (rézkor) a péceli műveltség népében kell keresnünk, melynek leletei ismeretesek csaknem<br />
az egész Kárpát-medencéből. Nagyon valószínű, hogy ők hozták be a kocsit Közép-Európába, melynek<br />
agyagból készített mását Budakalászon találták meg. A péceliek bevándorlása és letelepedése<br />
meghatározó fontosságúnak mutatkozik<br />
mind a Kárpát-medence, mind a magyarság<br />
kialakulásának történetében. Velük<br />
szaporodott ugyanis a Kárpát-medence<br />
népessége olyan állagra, mely után a később<br />
bevándorolt népek a helyben találtak<br />
nyelvét színezhették ugyan, de azt<br />
megváltoztatni nem tudták. Vajon milyen<br />
nyelvet beszélhetett a Kárpát-medence<br />
népessége Kr.e. kétezer táján?<br />
A magyar nyelv és népnevünk<br />
1. Tiszapolgári műveltség -, 2.<br />
Bodrogkeresztúri ~, 3. Ludanicei ~, 4.<br />
Balatoni ~, 5 Péceli ~. (Kalicz Nándor.<br />
Agyag istenek.)<br />
Különböző vélemények vannak arról, hogy nyelvünk mely korban érte el azon fejlettségét, melyet<br />
már magyarnak nevezhetünk. Erre elfogadható választ csak előítéletek nélküli, nyelvészetben és<br />
történelemben jól felkészült tudósok tudnának adni. Külföldi tudósok, mint például az olasz Mezzofanti<br />
bíboros, az angol nyelvész, Sir John Bowring (ejtsd: Báoring), akik beszéltek magyarul, az 1830-as<br />
években a legnagyobb elismeréssel és csodálattal adóztak nyelvünknek. Úgy vélték, eredete az emberi<br />
művelődés korai ezredeibe nyúlik vissza. Grover S. Krantz az amerikai Washington Állam Egyetem<br />
tanára az Európai nyelvek földrajzi kialakulása című könyvében azt írja, hogy amennyiben kutatásai<br />
eredményei beigazolódnak, úgy „a magyar nyelv Európa legősibb helyhez kötött nyelve.” Annyi biztos,
Change language