Radics Geza - Olvasmanyok multunkrol

két alsó egyenesét, míg a háromszöget bezáró felső egyenest az edénytöredék szegélydíszítése képezi. A
háromszögben az agyagból kidomborított orr, az alá bekarcolt száj és a két bekarcolt háromszög alakú
szem látható. Emberi arc ábrázolását ismerhetjük föl, mely női istenséget jelképezhet, esetleg születő
gyermeket. A nagy M alakú jelnek ezzel szemben nincs nemzetközileg elfogadott értelmezése. Annyit
azonban meg lehet kockáztatni, hogy e jelet nagyon fontos, kiemelkedő társadalmi szerepet betöltő valaki
vagy valami jelölésére használták, mert megmaradt nemcsak a latin ábécében az m hang írására, hanem
nagyon hasonlít a magyar rovásírás m betűjéhez is. Milyen mondanivaló rejtőzhet a nagy M alakú jel
mögött?
A szolnoki M jeles edénytöredék
A nagy M alakú jel esetleges olvasatát az teszi igazán izgalmassá, hogy ez is, ugyanúgy, mint a
háromszög, alkalmas a nő, női istenség, azaz az anyaság fogalmainak jelölésére. A két felső szög
jelképezheti a női melleket, míg az alsó a szeméremtestet. A két függőleges pedig a lelógó karokat. Női
istenség? Anyaisten? Tény, hogy az anya neve a latinban Mater, a
németben Mutter, az angolban Mother, a magyarban pedig a nagy-
MaMa szóban maradt meg. Kérdés: Ha a nagy M alakú jelet és a
háromszöget azonos fogalmak jelölésére használták, akkor e két jelet miért
szerkesztették egybe? Annak ellenére tehát, hogy az imént felsorolt
példák nagyon kézenfekvőnek, sőt meggyőzőnek mutatkoznak, mégis fel kell
tételezni más értelmezés lehetőségét is. Elgondolkoztató ugyanis, hogy a
nemzetközi tudomány ezt miért nem ismerte föl? Hiszen a szellemi
tudományok élvonalbeli művelői beszélik a latin, német és angol
nyelveket.
A nagy M alakú jel értelmezésének lehetőségére egy egyiptomi
szobrocska deríthet fényt. E szobrocskát az egyiptomi ősműveltséget
alapító nép alkotta a Nílus sarából mintegy 5500 évvel ezelőtt. A szolnoki
edénytöredék is ebből a korból való. Nos, az egyiptológusok írásaiban olyan
megjegyzés is található, hogy ezen ősi nép egy Netra nevű folyó mellől vándorolt a Nílus mentére, s
miután megérkezett, a helybelieket megtanították makaru-l (magyarul?) imádkozni. Az Északi-
Kárpátokban eredő Nyitra folyót kivéve nincs másik ilyen nevű folyó a szóba jöhető térségben. Nem
lehetetlen tehát, hogy az egyiptomi ősműveltséget alapító nép a Kárpát-medencéből indult el.
Kíséreljük meg az egyiptomi szobrocska olvasását. Ha ugyanis ránézünk, mindjárt azon érzés
támad bennünk, hogy ezen istennő mond valamit. Feltűnő a sasfej, a jellegzetes kartartás és a kéz a
becsukott ujjakkal. Az egyiptomi képírásokban a sas az a betű jele. A kéz a becsukott ujjakkal lehet
markol vagy ma-rok. A feltartott karok pedig karok . Nos, ha e fogalmakat egybeolvassuk,
akkor megkapjuk a ma-karok olvasatot. A magyarok? Most, ha ehhez még hozzáolvassuk a szobrot
Isten vagy Nagyasszony értelemmel, akkor megkapjuk a magyarok Istene vagy a magyarok
Nagyasszonya olvasatot. Ezen olvasat helyessége nem állítható, de az igen, hogy ha a szobron kiemelt
testrészek magyar neveit összeolvassuk, értelmes magyar mondatot kapunk. Képírásról van szó, melyhez
olyan tárgyakat, testrészeket használtak, melyek nevei vagy szótagjai alkalmasak egy bizonyos fogalom
írására. (Az idegen nyelveket beszélők kíséreljék meg olvasását.)
Ezek után megkísérelhetjük a szolnoki edénytöredék jeleinek olvasatát. Ha ugyanis az egyiptomi
ősműveltséget alapító nép valóban a Kárpát-medencéből vándorolt el, és magyarnak nevezte magát, akkor
nem lehetetlen, hogy a nagy M alakú jel mögött a magyar népnév rejtőzik. Így, ha a nagy M jelet
magyar, a háromszöget pedig Isten vagy Nagyasszony értelemmel egybeolvassuk, akkor ebben az
esetben is a magyarok Istene vagy a magyarok Nagyasszonya (Boldogasszony) olvasatot kapjuk. Nem
lehetetlen tehát, hogy a nép, mely a Kárpát-medencében élt 5500 évvel ezelőtt, magyarul beszélt és
magyarnak nevezte önmagát.