egy megszentelt tárgy, hanem szent tárgy, és amikor megszemélyesítik és hatalommal fölruházzák, akkor az Egyház többi szentjével azonos szintre, rangra emelkedik. Kérdés: Hogyan tűri el ezt a Római Katolikus Egyház? Ezen elgondolás szerint a magyar Szent Korona abban az időben készült, amikor a korai keresztények Jézus visszatérését úgy várták, hogy az bármely napon bekövetkezhet. A koronát tehát az ismét emberi testet öltő Jézusnak, a Világ Királya részére készítették. Ez lehet az alapja annak, hogy az Egyház sohasem tiltakozott a magyar Szent Korona szentsége ellen. Már önmagában az is csodálatos, hogy a Szent Koronával kapcsolatban ilyen gondolat egyáltalán felvetődhet.
A magyar királyság fénykora és hanyatlása A királyságok fénykorában, ha valamelyik uralkodó a nyugati szokás szerint akarta megkoronáztatni magát, és ilyen királya még nem volt az országnak, akkor koronát kért egy megkoronázott királytól vagy a pápától. Ezzel azonban alárendelte magát a korona adományozójának. Szent István tehát II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát, mert nem akart semmilyen világi uralkodó alattvalója lenni, legkevésbé a német császáré. Világi ügyekben azonban Szent István és a későbbi magyar királyok a pápa felsőbbségi jogát sem ismerték el. Sőt Szent István a koronán kívül az apostoli jogot is kérte és meg is kapta. Ez azt jelentette, hogy a magyar püspököket is ő nevezte ki, majd pedig az őt követő Árpád-házi királyaink. Szent István megkoronázásának napja is bizonytalan, de a legvalószínűbb, hogy 1000-ben, karácsony napján koronázták királlyá azzal a koronával, mellyel kétszáz évvel korábban Nagy Károlyt koronázta meg III. Leó pápa. Szent István nekilátott az egyház nagyarányú szervezéshez. Tíz püspökséget létesített, és ezzel megalapozta a Római Katolikus Egyház terjeszkedését. Miután ellenfeleit leverte, kiterjesztette egyeduralmát az egész országra. 1031-ben Szent István fia, Imre herceg gyilkosság áldozata lett, ami az udvar súlyos megosztottságára vet fényt. Azt is meg kell említeni, hogy Imre felesége bizánci hercegnő volt. Ez azt jelentheti, hogy Szent István szerette volna visszaállítani a régi kapcsolatot Bizánccal, vagyis ellensúlyozni a nyugati nyomást. Vászolyt, Szent István unokatestvérét azzal vádolták, hogy merényletet szőtt a király ellen, amiért megvakították és fiait elűzték az országból. András és Levente Kijevben, Béla pedig Lengyelországban kapott menedéket. Egyes források szerint menekülésüket Szent István is segítette. Ha ez így volt, akkor Vászoly megvakítását se Szent István rendelte el. Minden jel arra mutat, hogy a hatalomért vívott harc a magyarok és betelepített idegenek között nagyon elfajult a királyi udvarban. Szent István és bajor Gizella házassága, vagyis a rokoni kapcsolat békességet hozott a nyugati határokra. Ennek vége szakadt, amikor Gizella apja, II. Henrik császár 1028-ban meghalt. Az őszülő király 1031-ben II. Konrád császár ellen volt kénytelen megvédeni az országot. Imre herceg vezetésével a magyarok visszaverték Konrád hadait, és másodszor is elfoglalták a bécsi medencét. Ezek szerint Imre herceg kemény, uralkodásra termett egyéniség volt, s idegenek ezért nem szívelték. 1038 augusztusában meghalt Szent István. Ezután unokaöccse, Orseolo Péter került a trónra. 1041-ben a magyarok fellázadtak ellene és elzavarták. Péter III. Henrik német császárhoz menekült, akitől segítséget kért. Henrik kapott az alkalmon, és 1044-ben Ménfőnél megverte Aba Sámuel seregeit, és Pétert visszahelyezte a magyar trónra, mint német hűbérest. A magyarok azonban 1046-ban másodszor is elűzték Pétert, és megtagadták a hűbéradókat. Kijevből hazahívták András herceget, és királlyá választották. Ő Szent István politikáját folytatta, ami a nyugtalanságot tovább táplálta. A lázongások csak Szent László szigorú büntetőtörvényei hatására csitultak el. Ebben az időben halt meg a horvát király. Miután trónviszály tört ki, Ilona királyné testvéréhez, Szent Lászlóhoz fordult segítségért, aki Horvátországot Magyarország társországává tette. Szent Lászlót 1095-ben Kálmán király követte, aki olvasottsága és nagy tudása folytán a „könyves” jelzőt kapta. Korának legműveltebb királya volt. Kálmán király kimondta, hogy "nincsenek boszorkányok", és beszüntette a „boszorkányüldözéseket”, lazított a Szent László által bevezetett szigorú büntető intézkedéseken. Megtiltotta, hogy kegyetlen büntetést szabjanak ki olyan esetben, amikor az elkövetett bűn arra nem ad okot. 1105-ben koronázott királya lett Horvátországnak és Dalmáciának is. E két tartományt a bizánci császár, Mánuel is szerette volna megszerezni, és ehhez egy tervet dolgozott ki. III. István (1161-1172) öccsét, a későbbi III. Béla királyt felkérte vejének és örökösének, miután Béla Bizáncba költözött. A császárnak azonban fia született, és Bélát megfosztotta az ígért örökösödéstől, így a terv is meghiúsult. Az ősi jelképek, a nap, hold és rozetta látható az Aranybulla pecsétjén, és a babiloni határkőn is.
Change language