Radics Geza - Olvasmanyok multunkrol

A Magyar Nemzeti Címer
A századok során a magyar
nemzeti címernek sok változata
létezett. Különböző időkben,
különböző uralkodók használták és
alakították át saját családi vagy
hatalmi jelképeikkel. 1896-ban
törvényerejű rendelettel
szabályozták a címerek
alkotóelemeinek elrendezését és
használatukat. Ettől kezdve a nagy és a kis címer használata volt elrendelve. A
nagy címer összetett címer volt, mely a Magyar Királyság országait és tartományait képviselte.
Alkotóelemei: bal oldalon Dalmácia és Szlavónia, jobb oldalon Horvátország és Erdély, míg legalul
Fiume, középen Magyarország korona nélküli kis címere foglalt helyet. E címert használták azon
minisztériumok, melyek hatásköre kiterjedt a megnevezett országokra. A koronás kis címert (mai címer)
pedig Magyarország szorosabb értelembe vett területén használták.
Sajnálatos tényként állapítható meg, hogy nemzeti címerünknek nincs tudományosan
megalapozott értelmezése. Minden kétséget kizáróan megállapítható azonban, hogy fő alkotóelemeinek
eredete az ókori műveltségekhez vezethető vissza. Ezek a következők: a címer bal oldalában helyezkedik
el a négy piros és négy fehér sáv. Jobb oldalán pedig a kettős kereszt, alatta a korona és az alatt a
hármas halom.
A négy fehér sáv piros alapon (vagy fordítva) időrendi
kialakulása és bizonyíthatósága: Körülbelül hatezer évvel ezelőtt Enki
a legősibb sumer városnak, Eridunak volt a főistene, azaz a
bölcsesség istene. Anu és Enlil hármasságában uralta Sumériát. Enki
nevét négy ékkel írták.
Később az akkádoknál Ea vette át Enki szerepét, akinek
szintén négy ékkel írták a nevét, amint ez a babiloni pecséten,
jelképe, az oroszlán oldalán látható. Vele szemben Sin istent (alisten) látjuk, akinek nevét három ékkel
írták, ezek jelképe, a bika oldalán vannak. Zarathustra a szittya-hun vallás megújítója és főtáltosa volt.
Bölcselete jól ismert a művelt világban. Ő körülbelül 2600 évvel ezelőtt élt, és
köpenyének szegélyén is négy sáv látható (Forray Z. felismerése). Négy hajlított
sáv-ív látható a cseremisz földön talált, Kr.u. IX-X. századi magyar tarsolylemez
két egymással szembe néző oroszlánjának oldalán is. Az utolsó ív ékszerűen van
kiképezve. Négy fehér és négy piros sáv látható a XI. századból való zászlónkon
is, melyet Árpád-sávos zászló néven ismerünk. Az esztergomi várkápolna
egyetlen megmaradt
oroszlánjának
(falfestmény) oldalán a négy
sáv vagy ék a hármas
halommal van
egybeszerkesztve.
Az esztergomi oroszlán A
babiloni pecséthenger
A hármas halom időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A Kr.e. 3500 előtti ősi képírásokban a
hármas halom elsődleges értelme a föld volt, de használták a hegy és az ország fogalom jelölésére,
írására is. A suméreknél ez három ékjellé változott, míg az egyiptomiaknál megmaradt a hármas
halom alakjában. Kálti Márk Képes Krónikája festményeiben is megtalálható a hármas halom hol