Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
14 szemPONT.<br />
R. P.: Ha van eszük, akkor igen. Ugyanis<br />
a bankok tőkehiánnyal küszködnek. Bár<br />
a közzétett adatok szerint megfelelő tőkeerővel<br />
rendelkeznek, a piac már nem hisz abban,<br />
hogy a pénzintézetek megfelelő kockázati<br />
tartalékokat képeznének. Ezt támasztja alá<br />
az OTP-részvény mostani árfolyama is. A piac<br />
nem hiszi el, hogy az OTP tőkéje elegendő lenne<br />
arra, hogy a mérlegében lévő összes kockázatra<br />
fedezetet nyújtson. És ez igaz a többi<br />
bankra is, amelyek megsegítéséről nemcsak<br />
itthon van szó, hanem külföldön is. Például az<br />
Erste és a Raiffeisen is erről tárgyal Bécsben<br />
az osztrák kormánnyal. A vége szerintem az<br />
lesz, hogy az Erstét és a Raiffeisent összeházasítják.<br />
A következő lépés pedig az, hogy csökkentik<br />
a mérlegfőösszeget. Mert bármennyire<br />
akarjon is segíteni az osztrák kormány, neki<br />
is vannak korlátai. Tehát adott egy valamilyen<br />
méretű tőke, a mérleget pedig ahhoz a mérethez<br />
kell majd hozzászabni. Vagyis zsugorítani<br />
kell az eszközállományt.<br />
PONT: Na de akkor mi lesz a gazdasággal?<br />
Már most olyan hiteleket mondanak fel,<br />
amelyeknek a visszafizetésével semmi gond<br />
nem volt.<br />
R. P.: A lényeg az, hogy miért mondják fel. Nem<br />
igaz, hogy azért, mert likviditási nehézségeik<br />
lennének. A fő probléma a mérlegfőösszeg,<br />
azt akarják csökkenteni.<br />
PONT: És akkor hogy fog megoldódni a finanszírozási<br />
válság?<br />
2009. április<br />
R. P.: Nem fog megoldódni. Ez egy spirál,<br />
amelynek a beindulása eldőlt Párizsban még<br />
tavaly október elején, amikor az Európai Unió<br />
nagy tagállamainak elnökei és pénzügyminiszterei<br />
nem tudtak zöld ágra vergődni egy<br />
egységes mentőcsomag megfogalmazásában.<br />
De visszatérve az előbbi gondolatmenethez:<br />
ha a kormány megoldja a lakáshitelezés problémáját,<br />
és a magyar állampolgár tudja, hogy<br />
neki havonta fixen mondjuk 60 ezer forint<br />
a törlesztőrészlete, óriási változás következik<br />
be a fogyasztói magatartásban is. Az emberek<br />
bátrabban tudnak költekezni, jobban tudják<br />
kiszámítani a pénzügyeiket. Most rettegnek,<br />
mert nem tudják, hogy a jövő hónapban mekkora<br />
lesz a lakáshitel törlesztése.<br />
PONT: Térjünk vissza a gazdasághoz. A magyar<br />
gazdaságnak valamilyen módon el kell<br />
indulnia a kilábalás felé, ám mitől lesz növekedés?<br />
Mitől fog beindulni a motor?<br />
R. P.: A hazai gazdaságban egészen sajátos<br />
módon, kihegyezve jelentkezik az egész térség<br />
problémája. A fő gond az, hogy a rendszerváltó<br />
elit az egész gazdaság szerkezetét,<br />
növekedését, jövőjét a külföldi tőkére alapozta.<br />
Ez a külföldi tőke a magyar gazdaságot<br />
egyfajta beszállítóvá tette. Tehát mi jelenleg<br />
bérmunkát végzünk a Nyugat számára. Ha<br />
úgy tetszik, gazdaságunk gyarmati jellegű lett.<br />
Ez a modell pedig mára kifulladt, több okból<br />
kifolyólag. Például azért, mert a bérmunkán<br />
keresztül elsősorban olyan ágazatokhoz kapcsolódunk,<br />
amelyek a gépkocsi vagy egyéb<br />
Róna Péter 1942-ben született, majd 1956ban<br />
édesanyjával emigrált az <strong>Egy</strong>esült Államokba.<br />
A Pennsylvania <strong>Egy</strong>etemen gazdaságtörténészi<br />
(1964), majd Oxfordban<br />
(évfolyamelsőként) jogi diplomát szerzett<br />
(1966). 1969-től Washingtonban az Arnold<br />
& Porter ügyvédi irodánál dolgozott, később<br />
az <strong>Egy</strong>esült Államok Kereskedelmi<br />
Minisztériumában a Külföldi Befektetések<br />
Irodájának tanácsadója lett. 1970-től a brit<br />
jegybank kormányzójának kabinetfőnöke.<br />
1971-től a Schroders Bank munkatársa,<br />
1986-tól 1990-ig a J. Henry Schroder<br />
Bank & Trust Co. elnök-vezérigazgatója.<br />
Két évvel a rendszerváltozás után települt<br />
haza. 1990 és 2004 között a magyarországi<br />
befektetésekkel foglalkozó Első Magyar<br />
Alap elnök-vezérigazgatója, a NABI alapító<br />
elnöke. 2004-től az ELTE tiszteletbeli tanára,<br />
ahol nemzetközi közgazdasági jogot<br />
oktat. Hazatérése óta folyamatosan publikál<br />
gazdasági témákban. Szabadidejében<br />
lovagol és fest, főként portrékat.<br />
konjunktúraérzékeny termékek gyártásához<br />
kötődnek. Nagyszerű, hogy az Audi gyár idejött,<br />
de ennek az autóiparnak mára leáldozott.<br />
Autót ugyan fognak gyártani, de egészen<br />
biztos, hogy a gépkocsik lecserélésének átlagos<br />
ideje Európában a mostani három és fél<br />
évről hét-nyolc évre nő majd. A fogyasztók<br />
a túlfogyasztásról átállnak egy fegyelmezett,<br />
visszafogott magatartásra. Ha viszont az autófogyasztók<br />
nem három és fél, hanem csak hétévente<br />
cserélnek gépkocsit, akkor az autóipar<br />
kapacitásának a felét be lehet zárni. Ha pedig<br />
választani kell, hogy Stuttgartban vagy itt zárjanak<br />
be gyárat, akkor nem kétséges a válasz.<br />
PONT: Ön szerint mi lehetne a kiút ebből<br />
a helyzetből?<br />
R. P.: Az, amit már régóta mondok: vagyis<br />
hogy a magyar gazdaságnak szüksége lenne<br />
két-három olyan ágazatra, amelyik, úgymond,<br />
a miénk.<br />
PONT: Ezek volnának azok az ágazatok,<br />
amelyekben komparatív előnyünk van más<br />
országokkal szemben?<br />
R. P.: Úgy van. Tudom, hogy emiatt bizonyos<br />
körökben lenéző mosollyal beszélnek rólam,<br />
de úgy gondolom, hogy az egyik ilyen ágazat
Change language