30.07.2013 Views

Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.

Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.

Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

48 pontPONTpont.<br />

Grecsó Krisztián<br />

Tánciskola<br />

könyv ajánló: Kiss Judit Ágnes<br />

Grecsó Krisztián nevét még a kortárs<br />

szépirodalomban kevéssé járatos olvasók<br />

is ismerik, Pletykaanyu című<br />

kötetével ugyanis 2001-ben egy csapásra<br />

országos hírnevet szerzett. Része volt<br />

ebben a könyv megjelenése után ki-<br />

tört botránynak, Grecsó történeteiben<br />

ugyanis magukra ismertek<br />

saját szűkebb pátriájának<br />

lakói, és megtámadták a szerzőt.<br />

Grecsót, úgy látszik, nem<br />

rémítette el az ellene vezetett<br />

hadjárat, a prózaírást sem adta<br />

fel, és az Alföld kisvárosait választotta<br />

legújabb, Tánciskola című<br />

regényének helyszínéül is.<br />

A regény főhőse dr. Voigt József, Jocó, frissen<br />

végzett ügyvéd, akit nagybátyja, a csodált<br />

és elsősorban a nőktől körülrajongott Szalma<br />

Lajos biológia-testnevelés szakos tanár vezet<br />

be a felnőtt élet gyönyöreibe és első munkahelyére,<br />

Tótvárosba is. A két főszereplő<br />

mellett harmadiknak a mámort nevezhetjük,<br />

mindegy, hogy a pálinka vagy a látnoki zsálya<br />

útján talál rá Lajos bácsi és Jocó, a mester és<br />

a tanítvány.<br />

2009. április<br />

A szerelem<br />

megváltásként<br />

lebeg előtte, amely<br />

által kitörhet<br />

az ördögi<br />

alkuból.<br />

Csakhogy a hallucinogén mámorban<br />

a világirodalomból jól ismert ördög jelenik<br />

meg, a világirodalomból jól ismert alakban, és<br />

ismét a szokásos alkut próbálja megkötni: az<br />

evilági életben élvezet és siker, az ára pedig az<br />

örökkévaló lélek, akárcsak a Faustban.<br />

A regény amúgy is tele irodalmi utalásokkal,<br />

szó szerint vagy torzított formában<br />

magyar és külföldi szerzőktől átvett<br />

mondatokkal, amin nincs mit<br />

csodálkoznunk, hiszen Jocó<br />

a megkísértetése révén doktor<br />

Faustusnak, Lajos bácsi pedig<br />

az életélvezetéből adódóan<br />

Krúdy Szindbádjának hasonmása<br />

vagy legalábbis közeli<br />

rokona.<br />

Az ördög megjelenése az olvasó<br />

számára már nem meglepő fordulat<br />

azok után, hogy a regény harmadik oldalán<br />

csoda történik, a sárga permetező zenegéppé<br />

válik, és árad belőle a „mézes, füstös valcer”,<br />

hogy elővarázsolja Szalma Lajos nosztalgikus<br />

vágyát ifjúkora és ifjúkorának szeretői után.<br />

Az olvasó tehát már az első percekben belekerül<br />

abba a szürreális világba, amelyet García<br />

Márquez regényei óta mágikus realizmusnak<br />

nevez az irodalomtörténet.<br />

Krúdyt nemcsak Szalma Lajos figurája,<br />

hanem a keserédes ábrázolás is idézi, amelyben<br />

a züllött tanár szájába adott mondatok<br />

sajátos, lírai nyelvi világot teremtenek, amely-<br />

Grecsó Krisztián<br />

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron.<br />

A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor<br />

Főiskola után a szegedi József Attila Tudományegyetem<br />

magyar szakán diplomázott.<br />

2001-től 2006-ig a Bárka szerkesztője. Az<br />

író jelenleg a Nők Lapja vezető szerkesztője,<br />

a Szépírók Társaságának alelnöke. Első sikerét<br />

a Pletykaanyu című novelláskötetével<br />

aratta 2001-ben, majd 2005-ben megjelent<br />

az Isten hozott című regénye, amelyet több<br />

nyelvre is lefordítottak. A Tánciskola című regénye<br />

2008-ban került a könyvesboltokba.<br />

ben a maga sajátos módján minden életre kel.<br />

Ennek a csodával teli világnak a rajza és nyelvi<br />

megformálása ragad meg az olvasás során, és<br />

visz magával abba a közegbe, ahol Szalma Lajos<br />

szerint az ember harmadik szeme kinyílik,<br />

és az élet lényegére, a lét esszenciájára lát rá.<br />

Ennek megvan a maga filozófiai háttere is, Lajos<br />

bácsi szerint ugyanis „Isten nem lakik benne<br />

a saját munkájában”. Isten visszahúzódott<br />

onnan, amit megteremtett, a pusztító erők viszont<br />

pont oda törtek be, az embernek tehát<br />

egy eleve kárhozatra ítélt teremtésben kell rátalálnia<br />

a szépségre, a csodára.<br />

Jocó nem mond ugyan igent az ördögnek,<br />

a különös látomástól mégis megváltozik valami.<br />

Bár egyáltalán nem vágyik Lajos bácsi<br />

tanítványává lenni, mégis egyre jobban hasonlít<br />

hozzá. A korábban tohonya, tipikus balfék<br />

fia talember egyre több erotikus kalandba<br />

keveredik, munkájában is egyre sikeresebb,<br />

de a nagybátyja vezénylete alatt átélt kalandok<br />

egyre jobban megrémítik. Szinte lázadásként,<br />

kitörési kísérletként kerül kapcsolatba<br />

a balesetben lebénult, gyönyörű Judittal, és ez<br />

a szerelem megváltásként lebeg előtte, amely<br />

által kitörhet az ördögi alkuból és Lajos bácsi<br />

gyámsága alól is.<br />

Hogy mekkora az ördög és Szalma Lajos<br />

biológia-testnevelés szakos tanár hatalma<br />

Jocó fölött, hogy van-e feloldozás, azt a titkot,<br />

a regény végét elárulni bűn volna. Tessék elolvasni!<br />

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!