Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
26 célPONT.<br />
tem hardvert, és öt évig fordítottam cikkeket<br />
egy japán nyelvű híradástechnikai szaklap<br />
amerikai kiadásába.<br />
PONT: Hogyan kezdődött a jelenlegi vállalat<br />
szervezése?<br />
T. P.: A fiam, Tatai Gábor, aki informatikus,<br />
segített és úttörő munkát végzett a cégalapításban.<br />
A Budapesti Műszaki <strong>Egy</strong>etemen dolgozó<br />
kollégáimmal csatlakoztunk hozzá, és az<br />
általunk fejlesztett berendezések, rendszerek<br />
értékesítését fokozatosan áttettük az AITIAba,<br />
mert a nagyobb rendszereink fejlesztését,<br />
támogatását csak céges keretek között lehetett<br />
megoldani. Az önállósodás mellett szólt<br />
az is, hogy a korábban a nagyobb gyártó cégektől<br />
kapott pár százalékos részesedésünk<br />
rendkívül alacsony volt, voltaképpen még az<br />
önköltséget sem fedezte. A gyártás és értékesítés<br />
fejében egy külső cég elvitte a profit 90–95<br />
százalékát. De még ennél is lényegesebb, hogy<br />
ily módon elvész a közvetlen kapcsolat a felhasználókkal,<br />
márpedig ez alapvető fontosságú<br />
a továbbfejlesztésben és a jövőbeli termékprofilok<br />
kialakításában. Ráadásul az egyetem,<br />
amely kezdetben – a nyolcvanas–kilencvenes<br />
években – barátságos környezetet biztosított<br />
a vállalkozás jellegű munkákhoz, fokozatosan<br />
megnehezítette, majd gyakorlatilag lehetetlen-<br />
2009. április<br />
A csillAGhEGyi<br />
irodAháZBAn lévő<br />
FőhAdisZálláson<br />
MEGAnnyi KuTATás<br />
ZAjliK<br />
„Az önállósodás mellett szólt az is, hogy a<br />
korábban a nagyobb gyártó cégektől kapott<br />
pár százalékos részesedésünk rendkívül<br />
alacsony volt, voltaképpen még az<br />
önköltséget sem fedezte.”<br />
né tette az efféle tevékenységet.<br />
Az egyetemen ezért most már<br />
csak a pályázati és innovációs<br />
kutatásra szorítkozunk.<br />
Ugyanez a helyzet az ELTE keretében<br />
működő csoportunkkal,<br />
ahol kizárólag kutatási munkák,<br />
valamint – pályázati keretek között –<br />
szoftverfejlesztések folynak. Ugyanakkor azt<br />
is el kell mondanom, hogy a magyar állam és<br />
az Európai Unió komoly pénzekkel támogatja<br />
a kutatást, ami sokat segít nekünk is.<br />
Hiánycikk a vállalkozói szellem<br />
PONT: Ön szerint van-e ma űr az innováció,<br />
a kutatás és az alkalmazás között?<br />
T. P.: Sajnos igen. Az egyetemeken nagyon észszerűtlenül<br />
és meggondolatlanul leépítették<br />
a kilencvenes években még jól működő ipari<br />
kapcsolatokat. A vállalkozói szellem és a gyakorlati<br />
alkalmazások szinte teljesen kikerültek<br />
az egyetemekről, ami a – szerintem – téves<br />
elképzelések alapján meghatározott ösztönzőkre,<br />
pénzügyi szabályozókra vezethető viszsza.<br />
Való igaz, hogy az egyetemek külföldön is<br />
inkább az elméleti munkára és az alapkutatásokra<br />
szorítkoznak, de ott általában ipari vagy<br />
állami támogatással komoly kutatóhelyek működnek,<br />
míg nálunk szinte megszűnt a korábban<br />
tűrhetően működő ipari kutatóintézeti<br />
hálózat, és most – sajnos – az egyetemekről is<br />
jórészt kiszorult a gyakorlatiasabb, termékorientált<br />
K+F tevékenység.<br />
PONT: Önök kizárólag saját erőből, külső<br />
tőke bevonása nélkül építették fel a céget. Mi<br />
a sikerük, a hatékonyságuk titka?<br />
T. P.: Az organikus fejlődés lassúbb, de biztosabb,<br />
mint a kockázati tőke bevonásával elért<br />
eredmény. A hatékonyság alapja a kiváló képességű,<br />
nagy tudású és motivált munkaerő.<br />
Mi szerencsések vagyunk, mert sok ilyen kollégánk<br />
van. Ez betudható az egyetemi háttérnek<br />
is. Minden vezető kollégánk oktat egyetemen<br />
„Japánban minden alkalommal nagy vihart<br />
kavartam a javaslataimmal, amelyeket az<br />
illetékesek alaposan elemeztek, és vagy<br />
elmagyarázták, hogy náluk az adott dolog<br />
már jobban működik, vagy a jobb javaslatokat<br />
meg is valósították.”<br />
A munkatársaktöbbsége<br />
kutató<br />
is egyben.<br />
is, sokan pedig úgy kerültek<br />
hozzánk, hogy kiemelkedő<br />
képességű hallgatóként tűntek<br />
fel a látókörünkben.<br />
PONT: A hatékonyságnak ma,<br />
a válság idején különösen nagy<br />
jelentősége van. Mennyiben segíthet<br />
a kilábalásban a tudomány, illetve a tudományos<br />
eredmények gyakorlati hasznosítása?<br />
T. P.: Sokan leírták már, hogy a gazdasági fejlődést<br />
az oktatásban kell megalapozni. Én is<br />
ezt vallom. Ezen túlmenően azonban a másfél<br />
éves japán kutatóutamon is fontos tapasztalatokat<br />
szereztem, felfedezni véltem a sikerük<br />
egyik titkát.<br />
Azt hiszem, nálunk majdnem mindenki fel<br />
tudna sorolni a saját szakterületén legalább pár<br />
tucat dolgot, amit szerinte az abban illetékesek<br />
nem jól csinálnak, és volna javaslata arra, hogy<br />
miként kellene jobban csinálni. Mégis beletörődünk<br />
az adott helyzetbe, mert többnyire<br />
senki nem kíváncsi a véleményünkre, javaslatainkra,<br />
vagy nincs hol és kinek elmondani azt.<br />
Ugyanakkor általában arról is meg vagyunk<br />
győződve, hogy ha elmondjuk is, valószínűleg<br />
akkor sem történik majd semmi. Ezzel szemben<br />
Japánban minden alkalommal nagy vihart<br />
kavartam a javaslataimmal, amelyeket az illetékesek<br />
alaposan elemeztek, és vagy elmagyarázták,<br />
hogy náluk az adott dolog már jobban<br />
működik, vagy a jobb javaslatokat meg is valósították.<br />
Ezzel elérik, hogy – a lehetőségekhez<br />
képest – általában minden jól működjön, az<br />
emberek többsége pozitívan álljon a vezetőség<br />
és a hivatalok tevékenységéhez. •
Change language