forrásPONT. 19 Fény az alagútban Európai garanciaszervezetek a válságkezelésben 22 A siker faktora
Fény szöveg: Soós Rita Napjainkban a válság az egész világon új megvilágításba helyezi az állami szerepvállalás fontosságát. A pénzügyi veszteségek és a bizalmatlanság már olyan méreteket öltenek, hogy úgy tűnik, nincs más út, csak az állami segítséggel történő kilábalás. A hitelezési problémák mélyülésével a bankvilág is kezdi felfedezni az állami kezességvállalásban rejlő lehetőségeket. A bankok kockázatkerülő magatartása következtében az új hiteltermékek bevezetésekor, az árképzésben, valamint a kockázatkezelésben fontos szempont lehet a viszontgaranciák megléte. Kettős nyomás a vállalkozókon A cégvilágban párhuzamosan zajló eseményeknek lehetünk szemtanúi: egyrészt néhány multinacionális cég helyzete erőteljesen megingott – gondoljunk csak az au- rEcEssZió: BAjBAn AZ AuTóGyárAK forrásPONT. az alagútban EuróPaI garaNCIaSzErVEzETEk a VálSágkEzEléSbEN tógyártásra –, másrészt a világ figyelme kezd a kisebb vállalkozásokra irányulni. Biztató jel, hogy Európa korábban kapcsolt ezen a téren. Az EU ún. lisszaboni stratégiája, túl azon, hogy a növekedést és a foglalkoztatási mutatók javítását tűzte ki célul, a felzárkózást a kkv-k versenyképességének erősítésén keresztül kívánja elérni. A vállalkozói szféra kettős nyomás alatt van: egyfelől fel kell vennie azt a tempót, amit Ázsia diktál évtizedek óta, másfelől túl kell élnie egy olyan recessziót, amelynek a kimeneteléről egyre kevesebben mernek jóslásokba bocsátkozni. Mindkét cél elérésében kulcsszerepük lehet az unióbeli kkv-knak. Georg Toifl, az UEAPME (Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások Európai Munkaadói Szövetsége) elnöke a készülőben lévő európai kisvállalkozói törvény kapcsán úgy vélekedik: Európát a kkv-k vezethetik ki a válságból. A válság az állami szerepvállalásfontosságára hívja fel a figyelmünket. Túlélni, de hogyan? 19 Jelenleg a vállalkozások jó része a túlélésre koncentrál. Nem tudjuk még pontosan, hogy a bankok csökkenő hitelkínálata a növekvő árak mellett milyen hatással lesz a vállalkozásokra, de az már nyilvánvaló, hogy a befektetések és az innováció finanszírozása mellett egyre komolyabb gondot okoz a cégek napi működésének mederben tartása. A beruházások elhalasztása az áthidalható problémák egyike, az oxigént jelentő forgótőke elvonása azonban a vállalkozás végét is jelentheti. <strong>Egy</strong> néhány évvel ezelőtt készült Eurobarometer-felmérésből tudjuk, hogy az EUbeli vállalkozások 79 százaléka számára a bank az első számú finanszírozási forrás. Ugyanakkor a kkv-k eleve is kockázatos ügyfélkörnek számítanak. Ez pedig a gyakorlatban annyit jelent, hogy a növekedéshez és a fejlesztéshez szükséges pénzügyi eszközök megszerzése számukra komoly nehézségekbe ütközik. Ezt igazolja az a tizenöt tagállamra kiterjedő felmérés is, amelyik rámutat: a hitelkérelmeket 18–35 százalékos arányban utasítják el. Kétféle logika feszül egymásnak. A vállalkozó gyors, olcsó forrást szeretne, gördülékeny ügyintézéssel, a bank viszont a kockázatok minimalizálása érdekében számszerűsített formában pontos, részletes képet kíván kapni a vállalkozásról, a siker bizonyításával. Minél több a bizonytalansági tényező, annál több kompenzációs eszköz szükséges a hitelfelvételhez. Tekintve, hogy a kis- és közepes vállalkozók sok esetben még Nyugat-Európában sem tudnak elegendő biztosítékot felmutatni, a garanciaszervezetek hatékony partnerek lehetnek e hiányosság kiküszöbölésében. Garanciaszervezetek Európában Az Európai Unióban mintegy ötven garanciaszervezet tevékenykedik, történelmi hát te - 2009. április
Change language