A SZLÁV ÁRAMLATOK ÉS HAZÁNK

88
fölött; „senki sem kételkedhetik, úgymond, hogy a románok, legyenek azok
akár Oroszország, akár Ausztria és Magyarország jogara alatt, joggal aspirál-
nak az egyesülésükre. És éppen így jogosan kívánja Szerbia is, hogy egye-
süljön Boszniával és Hercegovinával. íme, pár szóban az az eszme, melynek
alapján a Pravoszlávnij Vosztok propagálni fogja, hogy a keleti ortodox álla-
mok és Oroszország között a legintimebb viszony fejlődjék. Oroszországot
tekintve az egyedüli központnak, a mely körül a balkán-félszigeti népek
békésen fejlődhetnek, – igyekezni fogunk az eszmét terjeszteni és nem fogjuk
elhanyagolni, hogy rámutassunk az orosz diplomácia esetleges botlásaira, mert
sajnos, előfordult párszor, hogy a diplomácia, öntudatlanul bár, elősegítette a
németség szlávellenes akcióját, nemcsak a szlávok, hanem Oroszország
kárára is.”
Érthető az a nagy föltünés, melyet politikai és diplomáciai körökben
keltett e lap megjelenése, a melynek története még sokkal feltűnőbb:
Júliusban érkeztek Bukarestbe Kapniszt grófnő és Durnovo és össze-
köttetésbe léptek az itteni legnagyobb nyomdával egy francia-orosz lap megindí-
tása végett. Durnovo közölte, hogy a politikai tartalmú cikkelyek nagyobb része
Pétervárról, Moszkvából és Odesszából fog jönni oly személyiségek részé-
ről, a kik tagjai a szlávbarát-egyesületnek. Egy odesszai kisasszony fogja
a cikkelyeket francia nyelyvre fordítani; a lap főszerkesztője pedig Dra-
gutin Illics lesz. Egyben kijelentette, hogy Kapniszt grófnő azért válasz-
totta Bukarestet, mert itt a lap megjelenése biztosítva van a nagy sajtósza-
badság égise alatt.
A román lapok egy része merev hidegséggel fogadta az új lap meg-
megjelenését, a másik része pedig egyenesen fölhívja rá a kormány figyelmét,
Az ellenzéki Oronica követeli, hogy a kormány utasítsa ki az országból az új
rósz agitátorokat, mert a sajtószabadság intézménye alatt nem engedhetők
meg, hogy orosz és szerb politikusok egy oly politika érdekében indítsanak
propagandát a román földön, a mely ellenkezik Románia két évtizedes kül-
politikájával és Románia érdekeivel. Az sem engedhető meg, hogy idegen
alattvalók egyenesen Ausztria és Magyarország ellen izgassanak. Ha pedig
Oroszország minden áron a maga érdekszférájába akarja vonni Romániát,
elösmervén ennek jogát, mint a Pravoszlávnij Vosztok mondja, a magyar-
országi románlakta vidékekre, Bukovinára és Besszarábiara, akkor tegye meg
az első lépést Oroszország, illetőleg: Commencez Messieurs les Russes! – és
adják vissza Romániának Besszarábiát.
A francia-orosz pánszláv lap kijelenti, hogy Bukarest kell, hogy
legyen az összes keleti törekvések központja és itt kell összpontosulnia a
Balkánállamok jövő konfederációjának Oroszország protekturátusa alatt.
Az itteni politikai körök azt hiszik, hogy a bécsi külügyminisztérium
nem fogja szó nélkül hagyni ez új akciót, a melynek éle egyenesen Ausztria
és Magyarország ellen irányul és lehetséges, hogy a kormány kénysze-
rítve lesz a lapot megszüntetni, illetve annak szerkesztőit kiutasítani az
országból.
Nagy feltűnést keltett a Cronica román lap egy újabb leleplezése: Arról
van szó, hogy egy nagy politikai román napilap alapíttassék, 300,000 frank
tőkével, a melynek az lenne a célja, hogy propagálja Románia kiválását a;
hármasszövetség érdekszférájából és közeledését az orosz-francia-szövetséghez.
Erre megvolna az alkalom most, mikor az egész közvélemény föl van zúdulva
sí német vámtarifajavaslat miatt. Tény az, hogy egy idő óta az oroszok min-