A SZLÁV ÁRAMLATOK ÉS HAZÁNK

63
vel adnák be a pánszláv érzelműek az ő gyermekeiket,
melyekbe bár tót nyelven oktató, de igazán magyar
érzelmű tanárok neveztetnének ki. A fordító.) Az a 80
diák is csak azért jár cseh iskolákba, mert itthon anya-
nyelvükön nem tanulhatnak. A vagyontalanságból eredő
sötétség, elmaradottság, butaság, éhezés, nélkülözés, sze-
génység, nyomor, alárendeltség, félénkség, „ami osztály-
részünk” mondja végezetül, s ismétli köszönetét Ruziak-
nak, ki ezek ellen küzd.
A tót nemzetiségi sajtó lépten-nyomon felhasználja
az alkalmat, hogy az orosz lapok oly czikkeit repro-
dukálja, a melyek a pánszláv tendencziák érdekeit szol-
gálják. A pétervári szláv jótékonysági egyesület a napok-
ünnepelte Bulgária fölszabadításának, illetőleg az orosz-
török háborúnak 25 éves emlékét. Ebből az alkalomból
a Novoje Vremja czímű orosz lap ünneplő czikket közölt,
melynek egyes részeit a tót Narodnie Noviny idézi. El-
mondja, hogy „Huszonöt év előtt mily lelkesedéssel ment
az orosz nemzet felszabadítani a balkánbeli szláv test-
véreket a despotizmustól, erőszaktól s visszaszerezni
nekik az idegen faj által elvett szabadságot. Lángoló,
nagylelkű elragadtatás volt ez, melyben nem volt semmi
spekuláczió. Tisztán orosz idealizmus volt ez, a mely
csodákat teremt, ha az orosz lélek mélyen meg van
hatva”. Majd jellemzi az orosz katonák határtalan hős-
tetteit, a kiket a szabadság szelleme lelkesített. „Mintha
az egész szláv világot szabadnak akartuk volna látni s
mindnyájunkat testvéri ölelésünkbe zárni. Mint valami
szép álom, mint a beteljesedett vágy égett lelkünkben
szent Szófia keresztje. Minél jobban közeledtünk az álom-
hoz, annál több hőstett következett egymás után. Az
embereket türelmetlenség ragadta el, mellük lázasan lihe-
gett... már itt van a beteljesedett álom. S egyszerre
minden megfordult. Jött a berlini kongresszus, a hol
fölöttünk ítéltek s koszorúnkat megtépték. És hol van
most az a szép álom...? Letünt-e, elpusztult-e egészen,