A SZLÁV ÁRAMLATOK ÉS HAZÁNK

50
Kinek örököse a tót nemzetiségi párt? A „régi” nép-
párté, a mely „hozzánk közel állott”, már csak azért is,
mert programmpontja volt a nemzetiségek egyenjogú-
sága. Ezen „előbbi” néppárt, elismerjük, sokat-sokat tett
a mi népünk érdekében. Megtanította részben olvasni,
tehát gondolkozni, egyleteket alapítani, a saját embe-
reitől vásárolni, és főkép az az ő érdeme, hogy meg-
tanította a mi tótunkat nem félni holmi uracskáktól,
„kik egész évszázadokon át félelemmel töltötték el”. A
mióta a „mostani” néppártban „az ifjú Zichy grófok
és Rakovsky” háttérbe szorítják a „becsületes Molnárt
és Zichy Nándort”, azóta a tót nemzetiségi párt magát
az „előbbi”, a „volt néppárt örököseinek tekinti”.
Miért kell a szegény tótoknak kivándorolniuk? A
magyarosítás és a nyomor végett, a mely miatt a tótság
egy egész ötöde kénytelen volt a tengerentúlra menekülni.
Mit kell tudni a vármegyei bizottmányokról? „Itt
az 1868: XLIV. t.-czikk, mely biztosít nektek jogot,
hogy ha a vármegyei bizottmányba 1 /5 részben olyan
tagokat küldtök, a kik miattatok, vagyis a tót anya-
nyelvért nem fognak szégyenkezni, akkor ott tótul fognak
beszélni, és ha tót jegyzőkönyvet is fogtok követelni,
akkor annak is meg kell lenni, mert azt a törvény pa-
rancsolja és a tót a saját hazájában nem rabszolga.
Liptó vármegye közönségének határozata a tót sajtó-
ban. Liptó vármegye tavaszi rendes közgyűléséhez tudva-
levőleg indítványt nyújtottak be az ottani tót túlzók
vezérei, hogy a közgyűlések tárgyalási és jegyzőkönyvi
nyelve ezentúl a magyaron kívül a tót is legyen. Ezt
az indítványt a közgyűlés elvetette. Ebből az alkalom-
ból a Narodnie Noviny „Kiűznek bennünket” czím alatt
vezérczikket közöl, a hol valósággal lázító szavakkal
kel ki e határozat ellen. Elmondja, hogy a tótokat már
nemcsak az országból, hanem az ő szűkebb hazájukból
is kikergetik. Liptóban, a hol 72,067 tótot mutatott ki
1771 magyar mellett a papiros-magyarokat teremtő s