Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

3. A TURIZMUS ALAPJAI
A turizmus ma a világgazdaság egyik legnagyobb üzleti forgalmát bonyolító szektora.
Segítségével a fogadó országok hasznosíthatnak másként nem értékesíthetı természeti és
kulturális erıforrásokat, s ez által diverzifikálhatják a gazdaságukat, pótlólagos jövedelemre
tehetnek szert, amely továbbgyőrőzik a gazdaság más területeire is, s így általános
gazdaságélénkítı hatást fejt ki (LENGYEL M. 2002).
A turizmus mára nemcsak a gazdaság egyik legjelentısebb ágazata, hanem önálló
tudományággá is kinıtte magát. Komplex kutatásához a szaktudományok közül elsısorban
a földrajz, a közgazdaságtan, a statisztika, a szociológia, és a pszichológia nyújthat
segítséget (AUBERT A. – TÓTH J. 2006), megvalósításához a területfejlesztés és a marketing
biztosítja a pilléreket.
A turisztika pontos meghatározását számos szerzı fogalmazta meg. 1989-ben az
Interparlamentáris Konferencia által kiadott Hágai Nyilatkozat rögzítette azt a definíciót,
melyet ma világszerte a leginkább elfogadnak. E szerint: „A turizmus az emberek minden
olyan szabad helyváltoztatását jelenti, mely az állandó lakó- és munkahelyen kívülre
irányul, s egyben jelenti azt a szolgáltatási intézményrendszert is, melyet e
helyváltoztatáshoz kapcsolódó szükségletek kielégítése céljából hoznak létre”. MICHALKÓ
(2004) erre alapozva így fogalmaz: „A turizmus a személyes élményszerzéssel párosuló
környezetváltozás, melynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor”. LENGYEL
(2004) szerint a turizmus lényege az állandó környezetbıl való kiszakadás, a rövidebb vagy
hosszabb távú helyváltoztatás. MARTINEZ (2003) a turizmus társadalmi vetületére világít rá,
szerinte a turizmus „ különbözı gazdasági tevékenységeket generáló kollektív társadalmi
gyakorlat”.
3.1. A rekreáció és a motiváció szerepe a turizmusban
A jólét egyik leglátványosabb megnyilvánulása, hogy egyre több a szabadidı. Ennek
hasznosításával ma már önálló tudományág foglalkozik, melyet rekreációnak neveznek. A
rekreációs tevékenység két részbıl áll: egyrészt regeneráló, vagyis felfrissítı, újjáteremtı
12