Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

száz kilométeres távolságra az úti céltól. Így a vásárlás és konkrét szolgáltatás idıben és
térben is elkülönül egymástól.
A kínálatnak nagy a kockázata Az erısen rugalmas kereslettel merev kínálat áll
szemben, s ez önmagában is nagy kockázatot jelent (KASPAR, C. 1992). A kereslet oldaláról
a kockázatot a szolgáltatások színvonala jelenti, ezzel szemben a kínálatot nyújtó
szolgáltatók részérıl az anyagi kockázat a jelentıs. Az irodák a kínált utazási csomagokat az
idény elıtt kénytelenek összeállítani, ennek alapján készítik el ajánlatait, melyek a
programfüzetekben, katalógusokban és az internetes honlapokon szerepelnek. Az ajánlat
elıtt az irodák tárgyalnak a szállodákkal, közlekedési vállalatokkal, éttermekkel,
szerzıdésben lekötik a szükségesnek vélt kapacitást, és természetesen elıleget is fizetnek.
Gyakorlatilag akkor kötnek szerzıdést, amikor még fogalmuk sincs a várható forgalomról.
Ráadásul a saját tıkéjüket kell kockára tenniük, hiszen bevételük még nincs abban az
idıpontban, mikor a szerzıdéseket kötik.
A potenciális vendégek érzékenyen reagálnak bármilyen rendkívüli eseményre, s
könnyen megváltoztatják utazási céljukat, vagy csak egyszerően lemondják a már
megrendelt utat. Egy háborús fenyegetés, egy terrortámadás, egy természeti katasztrófa
nagyságrendekkel csökkentheti a bevételt, s az utazási vállalkozások sokaságát sodorhatja
csıdbe.
Láthatatlan export A nemzetközi turizmus keretében a vendégek
pénzköltésének egy jelentıs része semmiféle statisztikában önállóan nem mutatható ki. A
turisták vásárolnak az élelmiszerboltokban, taxival utaznak, étkezni, szórakozni járnak,
ajándékokat, emléktárgyakat vásárolnak s az itt elköltött pénz nem a turisztikai bevételek
között szerepel. Pedig mindez egyértelmően többletfogyasztást jelent, mely a turizmus
nélkül nem realizálódna. Mivel külföldiek vásárlásáról van szó, joggal nevezhetı az így
keletkezett bevétel rejtett vagy láthatatlan exportnak.
Erıs kormányzati hatás A turizmust mőködtetı vállalkozások döntıen magántulajdonban
vannak, ennek ellenére nem nélkülözheti az ágazat az állam aktív
közremőködését, segítségét. Ez a szerepvállalás számos formában nyilvánulhat meg. BULL
(1994) és JANCSIK (2006) szerint az állami szerepvállalás kiterjed a természeti és kulturális
javak védelmére, az infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására, az oktatásra, a kutatásra, a
fejlesztésbarát gazdasági környezet kialakítására valamint a desztináció-marketing
megvalósítására. Magyarországon a 2000-ben kiírt Széchenyi-terv egyik meghatározó része
a turizmus fejlesztésének támogatására vonatkozott. Így a magánvállalkozásoknak,
20