Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

A jóléti országok polgárainak igényei egyre differenciáltabbakká válnak, s a
tömegturizmus hagyományos formái helyett az alternatív turizmust választják. Ezek közül
kiemelt szerepet játszik a zöldturizmus, melynek középpontjában a természeti értékek
állnak. Ám az ökoturizmus fejlesztésének komoly határai vannak, a fenntartható fejlıdés, a
környezetvédelem nem teszi lehetıvé a természet túlzott terhelését. Az alternatív turizmus
Magyarország számára legjobban hasznosítható fajtája a kulturális turizmus, a
gyógyturizmus és a dolgozat szempontjából is igen fontos agroturizmus.
Az utazási motiváció kialakulásában döntı szerepet játszik a szocializáció, a társadalmi
környezet (MICHALKÓ G. 2004). Az egyén életének elsı szakaszában a legfontosabb hatást a
család nyújtja, késıbb az iskola, majd a munkahely, a barátok, ismerısök, kollégák, s
napjainkba egyre inkább a tömegkommunikáció. Ennek hatása, különösen azoknak az
esetében, ahol a családi összetartozás gyenge, a szülık példaértéke nem megfelelı,
rendkívül meghatározó, s többnyire negatív lehet.
KASPAR (1992) szerint az emberi szükségletek három csoportja a létszükségletek, a
kulturális szükségletek és a luxus igények. E nézıpontból tekintve az anyagi helyzet
meghatározó a motivációban, s így megállapítható, hogy a jólét növekedése egyben az
utazás iránti igényeket és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások minıségének
növekedését is jelenti.
Más szempontból foglalkozik a szükségletekkel MASLOW (1943). İ a
szükségleteknek öt szintjét fogalmazza meg: a fiziológiai-, a biztonsági-, a szociális
szükségletek, az önbecsülés vagy mások általi elismertség igénye, s végül az
önmegvalósítás iránti vágy. Maslow rámutat, hogy a szükségletek egymásra épülnek, csak
akkor törekszik az ember újabb célok felé, ha az addigi szinten lévı igényei már
kielégítıdtek. Így a szükségletek egy hierarchiát alkotnak.
A turisztikában a Maslow-elmélet két szempontból értelmezhetı: egyrészt egy adott
szolgáltatás minısége aszerint emelkedik, hogy hány maslowi igényszintet tud kielégíteni,
vagyis a szükségletek, igények növekedésére tekintettel a szolgáltatások színvonala,
differenciáltsága és ezzel együtt természetesen az ára is emelkedik. Másrészt a különbözı
szinteken lévı igényeket más és más kínálattal próbálják meg kielégíteni, vagyis a
motívumok hierarchiájának segítségével szegmentálják a piacot.
Maslow szükséglethierarchiáját számos kritika éri, sokan eleve kétségbe vonják az
egymásra épülés elméletét. MILL és MORRISON (1998) viszont az elméletet tovább fejlesztve
a legfelsı szint felé további két szintet határoztak meg, az ismeretszerzést és a szépség
értékelését. Az újabb igényszintek megalkotása az életszínvonal növekedése következtében
14