Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

összehasonlításban hasonló számú vendég érkezése ellenére Ausztriában az egy fıre esı
idegenforgalmi bevétel kb. ötszöröse, Portugáliában háromszorosa a miénknek.
Hogy mégsem nevezhetı katasztrofálisnak a helyzet napjainkban, az a belföldi
vendégforgalom átrendezıdésének köszönhetı. A külföldre látogató magyarok száma 2006-
ban 5,4%-kal csökkent, ezzel szemben a belföldi vendégek száma a hazai kereskedelmi
szálláshelyeken 7,2%-kal nıtt. A számok azt bizonyítják, hogy honfitársaink számos
alkalommal a külföldi nyaralás helyett a belföldit választották.
A megszorító intézkedések nyomán valószínősíthetı, hogy 2007-ben még kevesebb
magyar állampolgár engedhette meg magának egy külföldi turistautat. A nagy kérdés, hogy
a belföldi vendégforgalomra hogyan hat az utóbbi 60 év legdrasztikusabb életszínvonal
csökkenése.
Bár a turisztika fejlesztés szükségességét mindenki elismeri, hiszen ez az ország
gazdasági érdeke, a rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok részérıl az ágazat kevés
támogatásban részesült. Az egyik legnagyobb gond az állami irányítás állandó változása, s
ennek köszönhetıen a koncepció és az országot népszerősítı egységes reklámstratégia
hiánya.
2004-ben az 1076-os kormányhatározat elıírta, hogy az ország valamennyi régiója
önálló stratégiai programot dolgozzon ki a 2007-2013. évi idıszakra, mivel jelentıs uniós
támogatások elnyerésére van lehetıség megfelelı projektek benyújtásával ezekben az
években. Az elkészült tanulmányok tartalmazzák az adott területek turisztikai
fejlesztéseinek terveit is.
Ezt követıen az Országos Idegenforgalmi Bizottság felkérésére a Magyar Turisztikai
Hivatal szakemberei elkészítették a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát a 2005 és 2013
közötti idıszakra. Ebbe természetesen beépítették az egyes régiók erre az idıszakra készült
stratégiai programjait is. Sajnos az idıszak eddigi évei nem tekinthetıek sem a magyar
gazdaság, sem a magyar turizmus sikertörténetének, s így a tanulmányban számszerősített
célok némelyike 2008-ra irreálissá vált, mégis a megfogalmazott prioritások ma is a
hivatalos turisztikai stratégiának tekinthetıek. E szerint a legfontosabb célok az alábbiak:
• A hazai turizmus versenyképességének növelése
• A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintő prioritásai
• Innováción alapuló kínálatfejlesztés
• Regionális desztináció fejlesztés
• A piaci igényeknek megfelelı szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása
28