Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

ültetvénytulajdonos számára kötelezı, ezért a hegyközségi rendszer az egész ágazatot lefedi.
A finanszírozást nagyobb részben a tagok, kisebb részben az állam végzi.
6. ábra
Magyarország borvidékei
1. Csongrádi 7. Balatonfelvidéki 13. Dél-Balatoni 19. Mátraaljai
2. Hajós-Bajai 8. Etyek-Budai 14. Pécsi 20. Tokaj-Hegyaljai
3. Kunsági 9. Móri 15. Szekszárdi 21. Balatonmelléki
4. Ászár-Neszmélyi 10. Pannonhalmi 16. Villányi 22. Tolnai
5. Badacsonyi 11. Somlói 17. Bükkaljai
6. Balatonfüred-Csopaki 12.Soproni 18. Egri
Forrás: HNT, 2007
A hegyközségi rendszer három szintbıl áll. Az alapegységeket, a hegyközségeket,
egy, esetleg néhány település körüli szılıültetvények tulajdonosai hozzák létre.
Legfontosabb tevékenységük a helyi termelés szabályozása, az adatszolgáltatás és a
származási bizonyítványok kiadása. Ez utóbbi rendkívül fontos okirat, melyet a hegybíró ad
ki a hegyközség nevében. A származási bizonyítvány elkíséri a bort a teljes
termékéletpályán, s igazolja az eredetét. Franciaországban ennél lényegesen nagyobb a
hatáskörük a hegyközségeknek, hiszen nemcsak a származást igazolják, hanem az
eredetvédelmet teljes körően felügyelik a minıségi borok esetében. Több mint 300
hegyközség mőködött Magyarországon a törvény életbelépése óta, a 2007. év végére
összevonásokkal ezek száma jelentısen csökkent.
Egy-egy borvidéken a területen található hegyközségek Hegyközségi Tanácsot
alkotnak. Ma 22 borvidék van Magyarországon, ezért értelem szerően 22 Hegyközségi
Tanács mőködik (6. ábra). Mivel ezek egyenrangúak, nagyfokú aránytalanságot fednek el: a
50