Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

vállalkozások és intézmények összefogását ösztönzi. Ez által az egyéni, sokszor egymás
terveit keresztezı törekvések helyett az összefogást, a közös érdekek felismerését, a
partnerséget támogatja. A Leader egy olyan új gondolkodásmódot indukál, mely
ténylegesen hozzájárul a térség fejlıdéséhez, nemcsak egyes projekteket juttat pénzhez,
növelve ezzel a térségekben a szociális feszültséget. Így egy–egy projekt létrehozásához
akciócsoport alakul, s a létrehozott elképzelés akkor lesz sikeres, ha a térség sajátosságaira
épít, és összhangban van a vidékfejlesztési célkitőzésekkel.
Az agroturizmus tipikusan beleillik ebbe az elképzelésbe. A vendégeket a helyi
hagyományokon alapuló, az adott térségre jellemzı tevékenység érdekli. Ezek újjáélesztése,
bemutatási lehetıségük megteremtése nem lehet egy ember kisajátított terve, közösségi
gondolkodást igényel. Ha a projekt sikeresen megvalósul, a felújított tevékenység
folyamatosan mőködik, nı az érdeklıdık száma, ami újabb szolgáltatásokat igényel, nı a
munkaerıigény, s a pangás helyett megindul a fejlıdés.
2007. év szeptemberében került megrendezésre a Leader program keretében a
Magyar Vidéki Turizmus Napjai akció. Ennek kapcsán láttak napvilágot a 2006. évi adatok.
Ebben az évben 2400 helyi program támogatására 4,5 milliárd forintot nyert el összesen 960
magyarországi település. A projekteknek több mint a fele turisztikai jellegő volt (NAGY
SZILITSÁN E. 2007).
Az agroturizmus legsikeresebb területe az elmúlt 10 évben Magyarországon
kétségkívül a borturizmus. A rendszerváltás idején még bőncselekménynek számított üzleti
alapon vendégeknek borkóstoló programokat tartani, ma pedig már valamennyi
borvidékünkön több-kevesebb szervezettséggel mőködik a borturizmus. E mellett az ország
szinte minden településén rendeznek szüreti fesztiválokat, még az ipari városokban vagy
azokon a vidékeken is, ahol szılıtermesztéssel nem is foglalkoznak.
4.3.3. Konferenciaturizmus
Világszerte fejlıdı ágazat a kongresszus turizmus (miceturizmus) is, s ezért óriási
verseny alakult ki e piacon. A kongresszusokat elsısorban üzletemberek számára szervezik,
akik többnyire a munkáltatójukat képviselik, s így igényesek, nem takarékoskodnak,
megszokták a a magas minıségő vendéglátást. Ráadásul a költségviselı többnyire nem a
résztvevı, hanem a szervezı, s így a résztvevık, mivel nem terhelik ıket a költségek,
hajlamosabbak többet költeni. Mivel a szervezı célja, hogy a meghívottak jól érezzék
magukat, biztosítja is a luxus körülményeket.
36