11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

Hírek, események
drágák a hazai élelmiszerek, aminek következtében
belföldi piaci részarányuk egyre csökken.
További gondot okoz a termelôk növekvô
kiszolgáltatottsága a kereskedelemmel szemben,
a csekély mértékû innováció, valamint a
szakmai összefogás hiánya. A bioüzemanyag
gyártásának fellendülése szintén veszélyt hordoz
magában, miután nyersanyag konkurenciát
támaszt az élelmiszeripar számára. Ugyanakkor
hangsúlyozta, az élelmiszer mára stratégiai
cikké vált, és miután Magyarország kiváló
természeti adottságai révén eddig is hagyományosan
jó minôségû élelmiszereket állított elô,
ez a jövôben is követendô cél kell, hogy maradjon.
Kiemelte, jelenleg Európában az élelmiszeripar
a legnagyobb iparág 13%-os részesedéssel,
az összes évi teljesítménye 84 milliárd
eurót tesz ki. Az unió agrárkivitelének
75%-át az élelmiszeripari termékek adják, ami
50 milliárd euró évente. Hozzátette, jelenleg az
unió többi tagországa is hasonló gondokkal
küzd, mindamellett Magyarország helyzete bizonyos
szempontból sajátos, ezért a megoldást
hazai szinten kell keresni.
Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági
Bizottságának elnöke véleménye szerint az
elmúlt idôszak elhibázott stratégiájának következményeképpen
a hazai élelmiszeripar kezdi
elveszíteni a magyar fogyasztókat, és számos
hazai feldolgozóüzemet is be kellett zárni. Úgy
vélte, egy olyan élelmiszerellenôrzô szervezet
felállítására lenne szükség, mely az olcsó, nem
minôségi külföldi termékeket kiszûri a magyar
piacról. Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy
jelenleg az unióban a megújuló energiaforrások
termelésének következtében veszélybe került
az élelmiszertermelés, és megnövekedett
az élelmiszertermékek ára,
erre a tendenciára hazánknak is fel
kell készülnie. Hozzátette, az élelmiszerek
áfája hazánkban az uniós átlaghoz
(6,8%) képest aránytalanul
magas, ami szintén hozzájárul az
élelmiszerárak növekedéséhez.
A konferencián az egyes élelmiszeripari
ágazatok képviselôi ismertették
ágazatuk helyzetét és kilátásait.
A hazai vállalkozások legtöbbje jelenleg
a felszínen maradásért küzd.
A cukoripar esetében a fô gondok
között a magas földbérleti díjakat és a
túl magas növényvédôszer- és vetômag
árakat emelték ki.
A sertéságazat képviselôje elmondta, hogy
mostanra a takarmányárak nagymértékû növekedése
következtében válságos helyzetbe került,
mely csak hathatós állami segítséggel orvosolható.
A jelenlegi állatállomány létszáma
minden eddiginél alacsonyabb, 3,8 millió
egyed. Az ágazat versenyképességének növeléséhez
elsôsorban a támogatási helyzet javítására,
az importtal szembeni esélyegyenlôség
megteremtésére és a versenyképes alapanyag
biztosítására van szükség.
A sütôipar részérôl kifejtették, hogy az ágazat
hasonlóan nehéz helyzetben van, miután
évrôl évre csökken a vállalkozások száma.
Napjainkban 1200 vállalkozás és 1300 üzem
mûködik, a 20 évvel ezelôtti 1500 vállalkozással
és 1800 üzemmel szemben. A sütôipari cégek
csupán 15%-a forgalmazza saját boltjában a termékeit.
A kilábalást a bajból a pékek számára a
saját tulajdonú üzlet alapítása jelentené.
A szôlô- és borágazatot az ültetvények elöregedése
és az alapanyaghiány fenyegeti. A versenyképesség
növelése érdekében fajtaváltásra,
valamint az alapanyag-termelés és a feldolgozás
összehangolására van szükség, egy hoszszú
távú stratégia keretében.
A tejpiacon világszerte áremelkedés jellemzô,
miközben a hazai ágazatnak a csökkenô
belföldi fogyasztással és az import növekedésével
is meg kell küzdenie. A növekvô takarmányköltségek
szintén hozzájárulnak a tejtermelôk
számának csökkenéséhez. Megoldást
hozhat a tej esetében az önköltségi ár megállapítása,
illetve a hazai feldolgozás feltételeinek
megteremtése, miután a magas hozzáadott értékû
termékek iránt egyre nô a kereslet.
14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA