11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport
Megemlékezések:
1986 Halálának 10-ik évfordulóján
emléket állítanak tiszteletére a
Kecskeméti-Szikrai Állami Gazdaság
nyárlôrinci parkjában,
Magyar Ferenc kezdeményezésére.
1996 Emlékére dombormûvet helyeznek
el a Földmûvelésügyi Minisztérium
árkádsorába, a
Nemzeti Agrártörténetünk Nagyjainak
Pantheonjába, a Magyar
Tudományos Akadémia Agrártörténeti
Bizottsága kezdeményezésére,
valamint a szakma
széles körû támogatásával.
2002 decemberében lakóházának falán,
Budapest XI. ker., Edömér u.
6. szám alatt emléktáblát avatnak
a XI. ker. Önkormányzat és a család
kezdeményezésére, melyet az
Alpolgármester avat fel, és beszédet
mond Dr. Romány Pál egykori
mezôgazdasági miniszter.
2007 A Budapesti Corvinus Egyetemen
a Lippay Tudományos
Ülésszak Plenáris Ülésén Dr.
Romány Pál méltatja Fejes
Sándor érdemeit születésének
100. évfordulóján.
– Dr. Timon Bélát, a Budapesti Corvinus
Egyetem nyugalmazott egyetemi docensét
kérdeztem Dr. Fejes Sándorról.
Személyesen és jól ismerte Fejes
Sándort, akinek egykor munkatársa
volt. Tanár Úr, hogyan tudná jellemezni
Fejes Sándort és szerepét a hazai
kertészeti termesztésben?
– Szakmai pályám elsô évtizedeit Állami
Gazdaságokban töltöttem, így jól ismertem
Fejes Sándort és munkásságát. Szakmailag
kitûnô alapokkal rendelkezô, széles látókörû
alkotó ember volt. Kertészetünk aranykora
fûzôdik a nevéhez, amelyre ma is joggal
büszkén emlékezünk.
Fejes Sándor szakmai életútja Mohácsy
Mátyás által még a II. világháború elôtt
megalapozott üzemi gyümölcstermesztésben
gyökerezik. Üzemi gyümölcstermesztési
tapasztalatait a Károlyi birtokokhoz tartozó
Nagymágocs és Zalaszentgrót gyümölcsöseiben
szerezte.
A világháború romjaiból újjáéledô ország
gyümölcstermesztésének feltámasztását,
mint az 1949-ben alakult Gyümölcstermesztési
Nemzeti Vállalat szakmai vezetôje irányította.
1950-ben megszervezte, majd vezette a
Faiskolai és Szôlôoltványtermelô ÁG-ok
Igazgatóságát. Ez volt az a mag, amelyben a
késôbbi nagy telepítések körvonalai kirajzolódtak,
szakmai feltételei megteremtôdtek,
és amely a késôbbi nagy ültetvénytelepítések
szaporítóanyag-ellátását biztosította.
Fejes Sándor életmûve a ’60-as években
bontakozott ki, a II. ötéves tervben kezdett
nagy ültetvénytelepítési programmal, melynek
irányítására a Földmûvelésügyi Minisztérium
Kertészeti Fôosztályának élére állították.
Irányítása alatt a következô évtizedben,
mintegy 200 ezer hektár gyümölcsös és
szôlôültetvény telepítése valósult meg.
Fejes Sándor nemcsak jó szervezô és vezetô
volt, hanem kiváló kertész szakember
is. Szakmai téren is maradandót alkotott.
Ezek közül elsô helyen a termôkaros orsó
koronaformát kell említenünk, mely az intenzív
gyümölcstermesztés elsô hazai lépése
volt, mely egy komplett technológiai koncepciót
képezett. Ebbe szervesen beletartozott
a gépesítést lehetôvé tevô szélessoros
telepítési rendszer. A sorközi zöldtrágyázás,
mint a talajtakarásos talajmûvelés korabeli
korszerû rendszere a mai talajmûvelési eljárások
elôdjének tekinthetô. Új elem volt a
technológiában a metszés kiváltása a hajtások
lekötözésével („termôíves orsó”), ami a
gyors termôre fordulást szolgálta. Szabályozott
volt az alany- és fajtahasználat. Irányelvek
vonatkoztak a talaj- és levélvizsgálatokra
alapozott intenzív tápanyagutánpótlásra.
Svájci segítséggel – SANDOZ cég – új alapokra
helyezôdött a növényvédelem.
A tudomány és termelés szakembereinek
bevonásával üzemi technológiai tervvázlatokat
dolgoztatott ki. Mûveire visszatekintve
2007. 12. évfolyam 11–12. szám 31