05.05.2014 Views

11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

EU Agrárium és Piacszabályozás<br />

tevékenységre, a piaci szabályozásra,<br />

a funkciók közötti<br />

szinergetika révén is növeli az<br />

összintézményi hatékonyságot.<br />

Az osztrák kifizetô ügynökségnél,<br />

az AMA-nál a piaci<br />

információszolgáltatást és a<br />

közösségi agrármarketinget<br />

kapcsolták össze a piacszabályozással.<br />

Ebbôl a „funkciószimbiózisból”<br />

eddig a tapasztalatok<br />

szerint elsôsorban a piaci<br />

információszolgáltatás, valamint<br />

a közösségi agrármarketing<br />

profitált. (Hogy ez utóbbi,<br />

pl. a közösségi agrármarketing<br />

esetében a hatékonyságjavulás<br />

milyen mértékû<br />

volt, ezt a magyar-osztrák agrár-külkereskedelem<br />

alakulása,<br />

illetve konkrétan a magyar<br />

külkereskedelmi mérleg csatlakozás<br />

utáni drámai mértékû<br />

romlása is bizonyítja.)<br />

Az Európai Unió és ezen<br />

belül Magyarország vonatkozásában<br />

a kifizetô ügynökség<br />

intézményfejlesztési kérdését<br />

az agrártámogatások mostani<br />

WTO-fordulóban várható további<br />

leépítése, a piacszabályozás<br />

egységesítése, illetve<br />

ennek következményei (errôl<br />

lásd az egy piacszabályozási<br />

alaprendelet megalkotását a<br />

korábbi 21 helyett) a csatlakozás<br />

után ismét idôszerûvé teszik.<br />

Arra kell felkészülni,<br />

hogy a piaci támogatások mértékének<br />

csökkentésével nem a<br />

piaci beavatkozások szükségessége,<br />

hanem azok jellege<br />

fog változni. Erre a helyzetre –<br />

a jelen eszmefuttatásból ez<br />

derül ki – viszonylag kicsi, piaccal<br />

„megfertôzött”, azaz<br />

hatékonysági elv alapján mûködô,<br />

a finomhangolású agrárpiaci<br />

beavatkozások lebonyolításához<br />

kielégítô piaci információval<br />

rendelkezô intézmény<br />

a legalkalmasabb, ami<br />

Magyarország szempontjából<br />

makrogazdasági és piacszabályozási<br />

perspektívából is rendkívül<br />

tanulságossá teszi az<br />

AMA példát. Míg az AMA-nál a<br />

hármas funkció-szimbiózisból<br />

(piacszabályozás; piaci információ<br />

szolgáltatás; közösségi<br />

agrármarketing) korábban elsôsorban<br />

a közösségi agrármarketing<br />

profitált, arra lehet<br />

következtetni, hogy a jelenlegi,<br />

megváltozott feltételek<br />

mellett, a piaci információ piacszabályozás<br />

számára történô<br />

felértékelôdése miatt a jövôben<br />

a piacszabályozás is<br />

egyre több hasznot húz.<br />

Dr. Sz.Gy.<br />

MVH<br />

Nô az olasz élelmiszerexport<br />

Az olasz élelmiszeripar helyzetérôl és kilátásairól<br />

készült jelentést Rómában, a Szenátus<br />

könyvtárában ismertették. A dokumentumot az<br />

olasz mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci<br />

háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi<br />

per il Mercato agricolo alimentare) az olasz<br />

élelmiszeripari szövetséggel (Federalimentare)<br />

közösen készítette. A prezentációt az ISMEA elnöke<br />

tartotta, a Federalimentare elnökének beszámolóját<br />

követôen pedig a kormány két minisztere<br />

is hozzászólt (Pierluigi Bersani – Gazdasági<br />

Fejlesztési Minisztérium és Paolo De<br />

Castro – Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdészeti<br />

Politikák Minisztériuma). A „Jelentés az<br />

Élelmiszer Termékpálya Kilátásairól 2015-ig”<br />

dokumentum prezentációja során elhangzott<br />

fôbb gondolatokat az alábbiakban foglalom<br />

össze.<br />

A többféle forgatókönyvet tartalmazó elôrejelzés<br />

egyik alapvetô megállapítása szerint az<br />

élelmiszeripar alapanyagaiként szolgáló mezôgazdasági<br />

termékek ára számottevôen nôni<br />

fog. Ennek oka elsôsorban a kedvezôtlen idôjárás<br />

miatti csökkenô termés és az alapvetô élelmiszerek<br />

iránti növekvô kereslet. A keresletet<br />

növeli a bioüzemanyag gyártás alapanyag-igényének<br />

növekedése is. Az árnövekedés következtében<br />

az élelmiszeripari termelô vállalatok<br />

jövedelmezôségében jelentôs csökkenés prognosztizálható.<br />

Az élelmiszerek gyártásában<br />

mind jelentôsebb lesz a „Made in Italy” márkajelzéssel<br />

ellátott, kiváló minôségû élelmiszer.<br />

Az élelmiszerek hazai (olasz belföldi piaci)<br />

fogyasztását illetôen mennyiségileg stagnálás<br />

várható, a fogyasztás szerkezetében viszont<br />

valószínûleg lesz bizonyos átrendezôdés. Várhatóan<br />

nô a kereslet a minôségi élelmiszerek,<br />

az EU földrajzi árujelzôs (PDO, PGI) termékek,<br />

a „Made in Italy” valamint a hagyományos élelmiszerek,<br />

továbbá az egészséges táplálkozást<br />

szolgáló és a biotermékek iránt.<br />

Az olasz élelmiszer-külkereskedelemben a<br />

feldolgozott, minôségi élelmiszerek exportja<br />

tovább növekszik, ennek megfelelôen az alapanyagul<br />

szolgáló mezôgazdasági termékek importjának<br />

is a növekedésével számolnak.<br />

Az árakat illetôen a termelôi árak bizonyos<br />

növekedését prognosztizálják, ami az alapanyag<br />

és energia árának növekedésébôl adódik, de elmarad<br />

azok szintjétôl, így bizonyos jövedelme-<br />

20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!