11â12. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
11â12. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
11â12. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
EU Agrárium és Piacszabályozás<br />
nincs elôírva külön gazdasági év, ott a hatálybalépés<br />
idôpontja 2008. január 1. lesz. Ezzel<br />
szemben azokban az ágazatokban – ilyen pl. a<br />
gabona, a cukor, a szôlô-bor ágazat – amelyekben<br />
a szabályozás a naptári évtôl eltérô gazdasági<br />
évet határoz meg, az adott termékpályán a<br />
hatálybalépés idôpontja a 2008-as gazdasági év<br />
elsô napja. (Ez a szabály nem vonatkozik a felülvizsgálat<br />
alatt álló ágazatok azon szabályozási<br />
eszközeire, amelyek változnak. Ilyen esetekben<br />
a változtatás elôtti szabályozási eszközök<br />
mindaddig hatályban maradnak, amíg az<br />
egységes piacszabályozási rendeletbe be nem<br />
kerülnek.)<br />
Miért nem pusztán formai változásról van<br />
csupán szó? – A következôk miatt: elôször is ezzel<br />
a KAP jogi rendszerében alapvetôen megváltozott<br />
a Pillér I, Pillér II súlya. Azzal, hogy a<br />
teljes KAP piacszabályozást egyetlen tanácsi<br />
alaprendeletbe sûrítették, egyúttal csökkentették<br />
a piacszabályozás KAP-on belüli súlyát. Ami<br />
viszont beszûkíti a tagállami piacszabályozási<br />
alkuk körét, csökkenti az agrárpolitikán belül<br />
az egykor domináns piacszabályozás politikai<br />
jelentôségét. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk,<br />
hogy a KAP-on belül a 2000-ben indult folyamat<br />
– a Pillér II létrehozása a KAP-on belül<br />
– ezzel fontos új állomásához érkezett, az egységes<br />
piacszabályozási rendelet elfogadásával<br />
a Pillér II jogilag-politikailag is a Pillér I-gyel<br />
válik azonos súlyúvá. A jogi változtatás további<br />
következménye, hogy a piacszabályozási döntésekben<br />
ezzel még tovább nô a már korábban<br />
is domináns bizottsági befolyás. Ez a változás<br />
többek között konkrét formát ölt pl. abban,<br />
hogy a több irányító bizottságból álló, termékpályás<br />
modell megszûnik és egybizottságú modellé<br />
válik. Azaz a továbbiakban az összes termékpályára<br />
egy irányító bizottságban hozzák<br />
meg a döntéseket, ami azzal jár, hogy a piaci<br />
döntésekben még tovább erôsödik a már korábban<br />
is megfigyelhetô bizottsági dominancia.<br />
Távlatosan számolni lehet az egységes piacszabályozási<br />
rendelet piaci integrációt erôsítô<br />
hatásával. – A rendeletnek azonban van egy tágabb,<br />
nem szûk piacszabályozási szemponton<br />
alapuló megítélése is, ami akár nagyon pozitív<br />
is lehet. Miért baj az, hogy a vidékfejlesztés azonos<br />
szintre kerül a piacszabályozással, ha<br />
egyébként Magyarország a változtatásokra<br />
okosan és kiszámítottan reagál? Az egységes piac<br />
szempontjából pedig akár még nagyon pozitív<br />
fejleményként is értékelhetô a tagállami<br />
mozgástér beszûkülése, amennyiben ez a közös<br />
agrárpiac egységes jellege erôsítése irányában<br />
ható faktorként is értékelhetô (együtt a<br />
bizottsági kompetencia növekedésével). –<br />
Azonban ezek a következtetések mindaddig<br />
spekulációk maradnak, amíg az új jogszabály a<br />
gyakorlatban nem vizsgázik. Ennek elolvasására<br />
ezzel a rövid figyelemfelkeltô eszmefuttatással,<br />
remélem, sokaknak sikerült felhívom a figyelmét.<br />
Dr. Szôke Gyula<br />
MVH<br />
Kifizetô ügynökségek és változó agrárpolitika<br />
A kifizetô ügynökség (KÜ) tagállami<br />
szinten a közös agrárpolitika<br />
kulcsintézménye.<br />
Ezek a Brüsszel által akkreditált,<br />
de nemzeti irányítás alatt<br />
álló hivatalok – Magyarországon<br />
ez a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési<br />
Hivatal – fizetik<br />
ki a közös agrárpolitika keretében<br />
nyújtott agrártámogatásokat,<br />
és uniós rendeletek<br />
végrehajtásával ôk szabályozzák<br />
a nemzeti agrárpiacot (Pillér<br />
I. feladatok). Az AGENDA<br />
2000 KAP agrárreformot követôen<br />
a kifizetô ügynökségi feladatkör<br />
már túlnô az agrárágazaton,<br />
amennyiben ezek után<br />
az elfogadott közösségi vidékfejlesztési<br />
célok megvalósulásához<br />
szükséges nemzeti programokat<br />
is ezek, a korábban<br />
csak piacszabályzással foglalkozó,<br />
kifizetô ügynökségek látják<br />
el (Pillér II. feladatok).<br />
A KÜ uniós jogszabályok<br />
által meghatározott, rendkívül<br />
szigorú, brüsszeli akkreditáció<br />
szerinti mûködése szavatolja,<br />
hogy a ma már 27 nemzetállamból<br />
álló Európai Unió valamennyi<br />
országában egységesen<br />
folyósítsák az agrártámogatásokat,<br />
ami – ismerve az<br />
egyes országok agrárpiaci szereplôit<br />
– egyáltalán nem egyszerû<br />
feladat. Ezekbôl a szigorú<br />
akkreditációs követelményekbôl<br />
azonban nem következik<br />
az, hogy az egyes tagállamok<br />
kifizetô ügynökségeinek<br />
az intézményi felépítése,<br />
szervezete is egységes lenne.<br />
Erre vonatkozóan nincs uniós<br />
elôírás, és a gyakorlatban igen<br />
színes az intézményi megoldások<br />
palettája. Ha az EU-15-ök<br />
kifizetô ügynökségi megoldá-<br />
18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
Change language