Nyelvi udvariassági formák Mikszáth Kálmán novelláiban és ...

század fordulójára bizonytalanná váló használatát ezeknek a megszólításoknak bizonyítja
Mikszáth azon levele, melyet Háromszék megye alispánjának írt. A négy fogalmazásban
maradt fent. Ezek közül kettő tartalmaz megszólítást. A b) fogalmazásban
Tekintetes alispán úr, míg a d) fogalmazásban Nagyságos alispán úr! megszólítást
használ. Végül az elküldött levélben is a Tekintetes Alispán Úr! formát használja.
Általános tendenciaként figyelhető meg a méltóságos, tekintetes, nagyságos
használata abban az esetben, ha a levél címzettje idősebb, kivált, ha 1848 előtt született.
Ennek megfelelően szólítja Mikszáth Görgey Artúrt Méltóságos Tábornok Úr!-
nak (243. levél), illetve Gyulai Pált Méltóságos Úr!-nak (199. levél)
Nem alakíthatunk ki egységes képet a politikusok megszólításában sem. Mikszáth
Kálmán aktív részese volt a korabeli magyarországi politikának, többször képviselővé
is választották. Így levelezésében igen sok levél kötődik politikusokhoz.
Mikszáth Kálmán politikus társaihoz írott leveleiben legtöbbet a tisztelt jelzőt használja
a megszólításokban: Mélyen tisztelt elnök úr! (165. levél, MK – Szotyori Nagy
Károlynak; a Szabadelvű Párt elnökének). Míg a Mikszáth Kálmánhoz mint képviselőhöz
írott levelek megszólításaiban a nagyságos, méltóságos, tekintetes jelzőkkel
találkozunk:
Mélyen tisztelt Képviselő úr!
(229. levél, A Budapesi Újságírók Egyesülete – MK-nak)
Nagyságos Mikszáth Kálmán orsz. képviselő úrnak, (270. levél, A
Fogarasi M. Állami Fiúgimnázium „Mikszáth Önképző Köre” – MKnak)
Nagyságos Képviselő Úr!
(311. levél, Major Károly – MK-nak)
Nagyságos Képviselő Úr!
(316. levél, Boeriu Irodion – MK-nak)
Nagyságos Képviselő Úr! Mélyen tisztelt barátom!
(386. levél, Nagy Károly, Nógrád vármegye alispánja – MK-nak)
Ismételten a különböző megszólítások keveredését mutatja a következő levél,
melyet Váradi Béla, Mikszáth Kálmán egyik életrajzírója, küldött Mikszáthnak:
44