Nyelvi udvariassági formák Mikszáth Kálmán novelláiban és ...

hasznos a hipotézisek igazolására. A levelek között azonban találunk két olyat,
melynek szerzője ismeretlen, valamint egyet melynek címzettjét nem tudjuk beazonosítani.
Az előző fejezetekben megfigyelt szabályszerűségekből és az azokból levont
tanulságokból kiindulva kísérletet teszek a beszédpartnerek közötti viszony
megállapítására.
Az első levél szerzője ismeretlen, a címzettje Mikszáth Kálmán.
[Budapest, 1882. Júl. 29.]
Tisztelt barátom!
Az egyszeri öreg néger rabszolgának azt mondta a gazdája egyszer jókedvében:
»no Paddy, fölszabadítalak«. Mire Paddy illő tisztelettel
felelé: »nem, massa, ha már megetted a húst, edd meg a csontot is!«
Ilyenformán mondhatnám most én is Önnek: ha már feldolgozta az én
(közös forrásból eredt) barometrum-históriáimat, mármost az enyémmel
gyújtson alá! De nem mondom, mert még azt hiszi, hogy az önét is
olyannak tartom, amely alá gyújtani érdemes az enyémmel, mely pedig
meglehet, szintén nem olyan, hogy vele más valami alá gyújtsanak. Nézze
meg és próbálja meg, vajon nincs-e egy kis húsa, amiért a csontvázat
- a csak anekdotára való point-t - érdemes volna a Naptár leveses fazekába
dobni? Ha igen, örülök neki, ha nem - nem búsulok miatta. Különben
pedig si vales, bene est, ego quidem valeo.
Tisztelő szolgája [Az aláírás leszakítva]
(111. levél, ismeretlen – MK-nak)
A megszólítás Tisztelt barátom! arra enged következtetni, hogy a levél írója
személyesen ismerhette Mikszáthot. Erre utal a barátom megszólítás használata.
Kapcsolatuk azonban nem lehet túl szoros, amire a tisztelt jelző használatából következtetek.
Így a megszólítás alapján ismerősök lehetnek a levelező felek. Kapcsolatuk
nem túl szoros, esetleg egy korábbi találkozásra korlátozódott, vagy valamilyen
munkakapcsolat lehet.
48