Konferenciakötet letöltése - Edutus Főiskola

Ilyés Ferenc : Közösségi szerveződés lehetőségei a Székelyföldön, helyi termék fejlesztése, piacra juttatása
„Egy ujjból nem lesz ököl”
Szekció: Helyi élelmiszerláncok és fenntartható vidékfejlesztés
2011-re a fogyasztói szövetkezetek tevékenységüket jelentősen összehúzták, minimális létszámmal
működnek, tagjaik jórészt kihalt, emigrált, a meglevők viszont nagyon passzívak. A közgyűléseket a
központokba dolgozó személyek tartják meg és hozzák azokat a döntéseket, amelyek a szervezet életére
érvényesek.
6. Hitelszövetkezetek
Országos hálózattal rendelkezik, a Bazeli egyezmény értelmében bankká minősítették, így
kizárták annak a lehetőségét, hogy alulról szerveződve jöhessen létre. Továbbá az alapítás feltételeit is
úgy alakították át, hogy az anyagi feltétel a közösségek számára elérhetetlen legyen.
A rendszerváltás után több közösség nekifutott megszervezni az Erdélyi Magyar Hitelszövetkezetet,
amely anyaországi támogatással a helyi kisközösségek gazdasági programjait tudta volna finanszírozni. A
többség azonban nemzetellenes elképzelésnek tartotta és minden eszközét bevetette annak érdekében,
hogy ne lehessen megvalósítani. A külföldi bankok bejövetelével meg annak is szertefoszlott a reménye,
hogy a román állam saját nemzeti gazdaságfejlesztési programokat tudjon finanszírozni.
7. Erdélyi magyar gazdaegyesületek
A kisfarmerek érdekvédelmi szervezeteként alakultak egyesületi formában, községenként egy
vagy több szervezet bejegyzésével. 2 A szervezetek a szarvasmarhatartó gazdák érdekeinek védelmére
jöttek létre, konkrét célja a mezőgazdasági támogatások lehívása vállalkozási formával nem rendelkező
kisfarmerek részére.
A gazdákat a kényszer hozta össze, nem értették meg, hogy a szervezeteket többre is használni lehetne. A
létrehozás után nagyon sok gazda nem látta értelmét, hogy a szervezetekben maradjanak, sokan javasolták
2 Romániában adott esetben több település (falu) is alkothat egy községet, amelynek méretét lakossági és területi paraméterek
alapján döntik el. Az 1968-as, az ország adminisztratív felosztását szabályozó törvény három községtípust határoz meg, azonban
a jelen pillanatban hatféle községtípus is létezik a gyakorlatban.
42