Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

:
1
4
"Bevezetés.
pésse! egyszerre míndenrek véget vetnls. De ez a kishitség
nem soká bántja a könny vér mvészt. Toldy
eladása szerint aegy becsületes vargánáJ fogadott szállást
a Magyar-utczában ; ott tájképeket festett aquarellben,
melyeket szegény gazdája úgy a hogy eladogatott, s mert
Kisfaludy bámulandó sebességgel dolgozott, néha jó vásárt
ütött, másszor, ha kevésbé keltek vagy neki egyébhez
volt kedve vagy barátjainak dolgozott kedveskedésül, a
zsellér gazdástul titkon nyomorgott».
Fleg két barátja iparkodott ez idben rajta segíteni
Stettner Máté ügyvéd és udvari kamarai tanácsos és
Hunkár Antal, a késbbi fispán, a kik neki pénzt kölcsönöztek
(így az elbbi 1818. és 1823. összesen 1020 p. frtot,
mit csak a költ halála után kapott vissza), vagy képeit
megvették. Stettner most kezébe adja Fessler magyar
történetét, hogy történeti képeket fessen, és Kisfaludy
csakugyon komoly tervekkel jár, mert anatómiát is kezd
tanulni Stáhly egyetemi tanárnál, a ki Heppler Katalin
nénjét, Ninát bírta nül. Komolyabb iránya egy kilátástalan
lépésre is birja : ki akar békülni atyjával, bár tudja,
hogy az teljesen letett róla. Hiszen már 1812. január i 8-án
irta az öreg Mihály Sándornak : « Emlékszel Károly öcsédnek
szép talentumáról, de veszi-e ennek valami hasznát?
tollával s tudományával már soha semmire sem mehet.
Az egy katonaságban tehetett volna elmenetelt, de errl
is ifjú idejében lemondott és minden remélhet szerencséjébl
kivetkzött, egyedül a hivalkodó életre vágyódván.
A pazarlást már deák korában kezdette és azóta
szünet nélkül folytatta. Egy esztend sem múlt el, hogy
ne segítettem s adósságait ne fizettem volna ; c mellett
rökétig fenyítettem, oktattam, eszére adván jelen való