Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

»
:
30 "Bevezetét.
dést ichetctt leolvasni: Hol találunk pótolékot?» És zt
sz Kazinczy 1820 november 30. Kisfaludy Sándornak:
í Nemzetséged és nemzetünk örök fenyket veszték el
testvéredben, Károlyban, s öröm látni, hogy az kidltét
minden jók kesergik. Én utána feltettem a gyászfátyolt,
s bár az példa legyen pesti barátimnak is, kiknek
hogy azt tevém, megirtam . . . Mely kár, hogy képét
nem hagyá. De barátjai arról gondoskodtak- Az csak
árnyéka lesz árnyékának, de a legkésbb maradék tiszteletének
még így is kedves tárgya.
A temetés 592 forint 50 krba került. A hagyaték
rendezésében férdeme volt a tömeggondnoknak, a derék
Fáy Andrásnak, a ki a neki megítélt 250 frtot is jótékony
czélra fordította és még « emléktárgyat » sem fogadott
el, mert a sokat emlegetett cserépténtatartót is több
tárgygyal együtt a hagyatékból az árverésen vette meg.
Az adósságok összege 1831-ben 10,530 frt 14 kr. volt;
de a végelszámoláskor az eszes vagyon 59
1 8 frt. 4 1 kr.,
az összes teher 5000 frt volt, úgy hogy a költ után
még 918 frt 41 kr. maradt. E kedvez eredményhez
lényegesen hozzájárultak az elhunytnak testvérei : Sándor
megvette
Károlynak Teréz után maradt örökségét 3000 forinton
és lemondott 934
frt, János pedig jooo frt követelésérl.
Kisfaludy Károly mveinek els kiadását Toldy Ferencz
rendezte sajtó alá 1831-ben 10 kötetben. E kiadás, de
folyton bvítve és többé-kevésbbé módosítva, 1872-ig
még ötször jelent meg. Az utolsó (hetedik) és legjobb
kiadást Bánóczi József szerkesztette 1893-ban hat kötetben,
a ki a Kisfaludy-Társaság megbizásából alaposan és
érdekesen írta meg a költ életét is derek mvében