Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

1 6 "Bevezetés.
házában, hol 1 8 1 8 éta járatos volt. Szemere PálJal és
Horvát Istvánnal. Ezek is buzdíthatták. Bécsben is csak
szunnyadóit írói hajlama : szorgalmasan járt a várszínházba
és megismerkedett a vele majd egykorú Korner Tivadarral,
a szerencsés és termékeny fiatal költvel, a ki akkor a
várszínháznál mint drámaíró alkalmazva volt. Ez ismeretség
révén valószínen egyéb írókkal és színészekkel is
érintkezett. E körülmények nem maradtak reá kedvez
hatás nélkül: Bécsben már i8i2-ben írja 2ách lilára ez.
drámáját, melyet utóbb 1819 eltt Pesten átdolgozott, és
ugyanekkor lefordítja Voltaire BruÍMí-tragédiáját egy német
átdolgozás alapján. Maga is említi Gaál Györgyhöz írt
egyik levelében, 1820. febr. 17-én, liogy a dráma technikáját
illetleg gyjtött egy kis tapasztalást német (talán
Münchenben is ?) és olasz földön, tehát vonzotta a színház
egész életén át. Pesten is nem festket keres föl,
hanem írókat: bejut Kultsár István házába, hol Fáy András
és Fejér György, Gombos Imre és Helmcczy Mihály,
Sebestyén Gábor és Virág Benedek lesznek ismersei.
]gy tehát nem feltn, hogy tzztl neki fekszik a drámaírásnak
; ecsetjét csak a legnagyobb pénzszükség esetében
veszi kezébe. Fesslcrbl merít, de nem történeti festményeket,
mint Stettner hitte, hanem történeti drámákat,
1817-ben Széchi Máriát, 181 8-ban Slibor Vajdái
és Zách J^lárát, st 1820 elején (febr. 8.) már azt írhatja
Gaál Györgynek, hogy tizenhat kész (?) darabja van,
tmínd eredeti és többnyire a hazai történetbl: J^onstantinápoly
elfoglalása, A gyilkos. Tárnái ütközet, Szécsi Jfíária,
Salamon király, Dobozy, Vak "Béla, "Barátság és nagylelkség,
Belizár, Estorás György, Jl Záchok, Árpád. Ugyanakkor
említést tesz kész vígjátékairól ; ezek : A kérk (már