Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

2 o Bevezetés.
'")
Hclmeczy Mihály (1788— 1852) és Bártfay László (1797 —
1858) vállalták magukra, a kik megismertették t a nyelvújítással
és Kazinczy mveit adták kezébe, melyeket teljes
odaadással és buzgalommal tanulmányozott. Ez idtl
Kazinczynak egyik leglelkesebb és leghívebb tanítványa, a
ki az irodalomnak leghatásosabb terén, a színpadon, érvényesíti
és viszi gyzelemre a nyelv reformját. Nyomban
tudatja is ezt a széphalmi mesterrel. ({Azon tisztelettl
ösztönözvén, írja neki els levelében 1820. május 15-én,
amelyet a Tek. Ur megismert érdemei s lelkes munkái
bennem gerjesztettek, bátorkodók ismeretlen csekély
dramatikai szerzeményeimmel kedveskedni. Nagy crcmömrc
és vigasztalásomra szolgálna, ha a Tek. Ur mint
honi nyelvünk s literatúránk hathatós elmozdítója azokat
kedvesen veszi. Érzem ugyan, hogy nagyobb elme várakozásinak
meg nem felelnek s némely hiányosságok azokat
homályba vonják : de mégis kecsegtet a remény, hogy
a buzgó tanulónak els zsengéit a fölszentelt mester méltányolni
tudja s öntehetségét mértékül nem veszi . . . Mi
a nyelvet illeti, megvallom: most kezdem tanulni; nyolcz
esztendeig lévén a külföldön, magyar könyveket csak alig
láthaték; most kezdek választást tenni s a nyelvnek rövidebb
és nyájasabb fordulatait megismerni. d Egyúttal kéri,
fogadja el oépen most munkában lev ezen czím tragoediámnak
: Els Ulászló magyar király, vagy a várnai
ütközetre ajánlását. És a mester két héttel késbb 1820.
május 29.) siet válaszolni és szabatosan megadja neki a
nyelvhasználat irányító elveit: « Figyelni kell a szokást és
a grammatikát, s jaj annak, a ki törvényt nem ismer; de
az ízlés nem kevésbé szükséges és biztos vezér.* E levél
végén azután melegebb húrt is penget Kazinczy: a Élj