3.4. A SAJTÓ, A MAGYAR NYELV ÉS AZ ISKOLÁK - Dr. Fehér Katalin

is. 28 Mindezek az eredmények, bár jelentõs elõrelépésnek tekinthetõk, még mindig igen távol
a protestáns iskolákat sem. Hamarosan elkészült a magyar nyelv oktatását szabályozó tanterv
álltak attól, amit a nemzet követelt. Hiába dolgozott évekig az Ürményi által vezetett
bizottság, a megszületett törvényjavaslat, és annak magyar tannyelvi vonatkozásai is csak
tervek maradtak.
Ferenc császár rendõrállama, hatalomra lépése után hamarosan kiépült. 1793. elején a
Polizei-Zensur-Hofstelle, a rendõrminisztérium létrehozásával minden, így a kultúrpolitika is
rendõri üggyé vált. A Magyarországon dolgozó rendõrkémek feladata az iskolák
megfigyelésére is kiterjedt. A jelentések hírt adtak arról, hol tanítják illegálisan a magyar
nyelvet, hol és melyik tanár hangoztat németellenes megnyilatkozásokat a katedráról. 1793.
április 18-án a császár szigorú cenzúrarendeletet hozott, mely természetesen az újságokat és
folyóiratokat is érintette. A cenzorok „újság herélése” 29 miatt a lapok lassan elszürkültek és
érdektelenné váltak, hiszen tilos volt a kormány intézkedéseit kisebbíteni, az országgyûlési
határozatokról elmélkedni, és fõképpen tilos volt a híreket egyéni megjegyzésekkel kísérni.
Ezért a sajtó ekkor, és a késõbbi években is már csak korlátozottan tudott a magyar nyelv
ügye, és a magyar tanítási nyelv követelése mellé állni.
A magyar jakobinus mozgalom bukása után a lapok sorra elnémultak, a kormányzat
minden egyesületet, még az iskoláknak a magyar nyelv- és irodalom fejlesztéséért küzdõ
irodalmi diáktársaságait, és a magyar városokban mûködõ „olvasókabineteket” is az államra
veszélyesnek nyilvánította, és betiltotta. 1803-ra már csak egyetlen magyar lap maradt meg, a
bécsi Magyar Kurír. A politikai elnyomás évtizedei alatt kevés szó esett benne a magyar
nyelv iskolai használatáról. A következõ években elért eredmények csak nagyon lassan vitték
elõre az ügyet. Az 1805. évi 4. törvénycikk 5.§-a a következõképpen fogalmazott: „mivel
pedig a magyar nyelv tanítása Magyarország határai között már az 1792. 7. czikkely által a
rendes tantárgyak közé soroztatott: Õ szent felsége ezen törvényczikkely foganatosításáról
gondoskodni méltóztatik.” 30 Ebbõl is látható, hogy 1792. és 1805. között érdemi, a
gyakorlatban is megvalósuló elõrelépés alig történt.
Az 1806-ban megszületett a II. Ratio Educationis, bár elõírta, hogy a katolikus
gimnáziumokban, az akadémiákon és az egyetemen a magyar nyelvet oktatni kell, az ügy
28 A Vályi tervezete alapján készült tanterv címe: Brevis institutionum linguae Hungaricae adumbratio.
29 Kazinczy megfogalmazása. „Az újságokat nagyon herélik a censorok… Azért olly rossz mostan a Kerekesé….
Elvész a kedvem újságokat hordatni”- írta Aranka Györgynek 1793. január 5-én. Vö. Kazinczy Ferenc
levelezése. II. Kiad. VÁCZY János. Bp. 1890. 281.
30 Magyar Törvénytár, 1740-1835. 327. Idézi: BÉNYEI Miklós: i.m. 83.