3.4. A SAJTÓ, A MAGYAR NYELV ÉS AZ ISKOLÁK - Dr. Fehér Katalin

egyébb Tanítók is hazai nyelvünkben Int az üdõ bennünket, hogy ne egyedül a haszonért,
hanem a közjóért is sokat magunkra vállaljunk fõképpen ollyanokból, mellyek nemzeti
fennlétünket inkább és inkább meggyökeresíthetik” 32
1811-ben, egy alkalommal arról tudósított a lap, hogy a pesti egyetem orvoskarán Bene
Ferenc vasárnaponként, reggel hét és nyolc óra között magyarul tart elõadásokat. „Melly
nemes buzgóság, melly hasznos fáradozás ez” kommentálja a hírt a szerkesztõ, és hozzáteszi:
„bárcsak paedagogiából és dietetikából is hasonló rendkívül való letzkék tartatnának!” 33 Ilyen,
és sok-sok más hasonló megjegyzést találunk Kultsár lapjában, mely az egyetlen hazai
magyar nyelvû lapként 34 hosszú évtizedekig különféle eszközökkel szolgálta a magyar kultúra
ügyét.
A magyar nyelv iskolai használatának ügyében az 1811/12-es országgyûlés megismételte
az eddigi követeléseket, és ugyanúgy, mint korábban, merev elutasítás volt a válasz.
Az 1810-es évek közepe táján, Napóleon bukásával a reakció egész Európában
diadalmaskodott. Hírlapjaink, a Bécsben megjelenõ Magyar Kurír, és a pesti Hazai s Külföldi
Tudósítások közölték a híreket, de véleményt, kommentárt alig fûztek hozzájuk, így témánk
szempontjából érdemleges forrást nem jelentenek. Azonban ezekben az években indult ismét
fejlõdésnek a magyar folyóirat-irodalom. 1814-1818-ig, Kolozsváron jelent meg az Erdélyi
Muzéum címû folyóirat, Döbrentei Gábor szerkesztésében, 1817-ben, Pesten is megindult a
Tudományos Gyûjtemény, 1825-ben, Kassán pedig a Felsõ Magyar Országi Minerva.
Mindhárom enciklopédikus jellegû irodalmi-kulturális-tudományos folyóirat volt, és
mindháromban jelentek meg olyan írások, melyek a magyar nyelv kérdésével általában, és
ezzel összefüggésben a magyar nyelv iskolai szerepével, a magyar tannyelv bevezetésének
szükségességével foglalkoztak. A továbbiakban, e folyóiratokban megjelent tanulmányok,
cikkek nyomán próbáljuk felvázolni a magyar nyelv helyzetét az iskolákban, és az ezzel
kapcsolatban kialakult különbözõ nézeteket és véleményeket. A Tudományos Gyûjtemény, a
bécsi rendõrminisztérium egyik aktája szerint „különösen veszélyes” orgánum volt, azt írták
róla a titkos aktákban, hogy ez a folyóirat „az egész magyarosodási mozgalom” oka és fõ
mozgatója. 35
32 Hazai Tudósítások 1806. II. 301.
33 Hazai s Külföldi Tudósítások 1811. I. 280.
34 A másik magyar nyelvû lap, a Bécsben megjelenõ Magyar Kurír ekkorra már teljesen érdektelenné vált.
35 Vö. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Szerk. és bev. SZEKFÛ Gyula. Bp. 1926. 97.