3.4. A SAJTÓ, A MAGYAR NYELV ÉS AZ ISKOLÁK - Dr. Fehér Katalin

grammatikáját is latinul tanulják a magyar ifjak. Helyesli Mednyánszky Alajosnak azt a
javaslatát, hogy a nemzeti nyelven való tanítás már az elsõ osztályokban elkezdõdne néhány
tárgy esetében, majd a magyarul oktatott tárgyak száma szaporodna. De Antal Mihály ennél
tovább lépne. Nézete szerint semmi sem indokolja azt, hogy az egyetemi szintû jogi és orvosi
tanulmányok ne folyhassanak magyarul. „Polgári létünk boldogsága kívánja törvényeinket
minél közönségesebben tudni, így van ez az orvosi tudományokkal is testi létünkre nézve...
Nints tudomány, mellyet ártana élõ nyelven tanítani, nemzeti nyelvünk pedig képes a
mûveltségnek tetemes elfogadására.” 54
1828-ban Czuczor Gergely 55 - aki ebben az idõben a gyõri bencés gimnázium tanáraként
mûködött - a Tudományos Gyûjteményben megjelent „A Magyar Nyelv állapotja
Gymnasiumainkban” címû sokat idézett tanulmányában 56 megismétli és összegezi a
fentieket. A költõ szerint nagyon szomorú dolog, hogy „számtalanon, mind al, mind fõbb
iskoláinkból magyarszótlanul lépnek ki az egyházi és polgári mindennemû hivatalok
viselésére.” Nem helyesli a latin nyelvnek az iskolákból való kiiktatását, de azzal sem ért
egyet, hogy a nemzeti nyelvet csak, mint egy mellékes tárgyat tanítsák, amint az akkoriban
történt. „Soha egy szándékban nem voltam, s nem is lehetek azokkal, kik a római nyelvet
vagy kiirtani iskoláinkból vagy csak félszegûen tanítani javalják; ... de ugyan azokkal sem
tarthatok, kik elegendõnek vélik, ha nemzeti nyelvünk csak futólag, minden nagyobb gond és
sürgetés nélkül, mintegy függelék gyanánt terjesztetik ollykor ifjaink elébe, nem különben
valamelly idegen plántánál, mellyet midõn írottképen szemlélünk sem virágja illatját sem
gyümölcse ízét nem érezhetjük.” 57
A szerzõ ismerteti a magyar nyelv iskolai oktatásának 1791 utáni helyzetét, valamint a II.
Ratio hiányosságait. Nagyon elítéli, hogy csak heti két órában tanítja a gimnázium a magyar
nyelvet. Az órákon az osztályok tanulói együtt tanulnak egy teremben, így a hatékonyság nem
is lehet magas. Milyen a magyar nyelv sorsa iskoláinkban - teszi fel a kérdést. „Taníttatnak
reá deákjaink, sõt mondhatom, kínoztatnak a száraz Grammatika tanulásával, de mind ennek
54 ANTAL Mihály: i.h. 85.
55 Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költõ, az akadémia tagja. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán,
Esztergomban és Pozsonyban végezte. 1817-ben Pannonhalmán belépett a rendbe. A bölcseletet Gyõrben, a
teológiát Pesten, a központi papnevelõben végezte. Késõbb a rend gyõri és komáromi gimnáziumában tanított, a
késõbbi években Pesten, Pannonhalmán, Gyõrben, majd 1845-tõl az akadémiai nagyszótár munkálatai miatt
ismét Pesten élt. A szabadságharc alatt megjelent költeménye miatt elfogták, haditörvényszék elé állították, és
fogságra ítélték. Budán, Bécsben és Kufsteinben raboskodott. 1851-ben kegyelmet kapott rossz egészségi
állapota miatt. Ettõl kezdve Pesten élt, és nyelvészeti kérdésekkel foglakozott. Verseket, elbeszéléseket, adott
közre. Legjelentõsebb mûve: A magyar nyelv szótára, mely hat kötetben jelent meg Pesten 1862–1871. között.
56 CZUCZOR Gergely: A Magyar Nyelv állapotja Gymnasiumainkban. = Tudományos Gyûjtemény. l828. X. 72-
83.
57 CZUCZOR Gergely: i.h. 73-74.