1995 - Magyarországi Unitárius Egyház

LÁMPÁS
Mottó:
"így szólt a Mester tanítványához, aki állandóan nála kereste a választ:
- Minden kérdésedre magadban van a válasz - csak tudnod kellene, hogyan keresd.
Egy másik alkalommal meg ezt mondta:
- A lélek birodalmában nem gyalogolhatsz más lámpásának a fényében. Te az enyémet akarod kölcsönkérni.
Inkább megtanítalak arra, hogyan készíts lámpát magadnak."
Minden év novemberében arra az emberre emlékezünk, aki megtanított minket arra, hogyan
készítsünk magunknak lámpát a lélek birodalmában. Arra az emberre emlékezünk, aki elindított
minket a vallásos ember önállóságának útján Isten felé, a legnagyobb értéket biztosítva számunkra:
a hívő ember szabadságát.
1995. november 12. Szentivánlaborfalva.
Közelít az évforduló. A felgyorsult élettempó, a rohanó idő, a változó valóság nap mint nap
újabb választások elé állít minket. Bármerre forduljunk pártok, reklámok, jelszavak áradata zúdul
ránk. Minden oldalról lámpásokat csillantanak felénk és választásunk függvényében haladunk (haladhatunk)
mások lámpásának fényénél. Kereshetjük a boldogulás, az anyagi biztonság útjait, de a
lélek birodalmában sötétben bolyongunk. Mert ott csak saját lámpánk fényénél járhatunk.
1995. november 12-én Szentivánlaborfalván Dávid Ferencre emlékeztünk.
Kis gyülekezetekben az ünnep mindig bensőségesebb, melegebb. Ezt tapasztaltam, ezt tapasztaltuk
a szentivánlaborfalvi unitárius templomban is, amikor egyházalapítónkra emlékeztünk.
Annál is inkább, hogy egy vegyes felekezetű faluban ez az az ünnep, mely sajátosan a mienk. Nem
a "mellveregető unitarizmus" ünnepe ez, hanem hitünk tudatos vállalásának ünnepe. Nem azért
emlékezünk egyházalapítónkra, hogy kölcsönkérjük lámpását, hanem azért, hogy felfedezzük magunkban
a lámpást és lássunk a fényénél.
Ebben segít minket elöljáróink példája, s ennek felismerése az igazi ünnep. Dávid Ferencre
való emlékezésünket Bogáti Fazekas Miklós zsoltárai, Farkas Réka, Miklós Zsófia, Márkos Ervin és
Bódi Attila szavalatai tették emlékezetessé.
A hit Isten ajándéka, de hogy ez a hit élő, életünket meghatározó legyen, az a mi hozzáállásunktól
függ. A jézusi, a Dávid Ferenc-i tanítványság elsősorban önmegvalósítás és csak utána szolgálat.
Aki nem találja önmagában a fényt, hogyan világítson másnak De ha megtalálta - és minden
emlékezés ezt a tudatosodási folyamatot segíti elő - másokat is megtaníthat lámpást készíteni, hogy
beteljesedjenek Jézus szavai:
"Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiteket, és dicsőítsék
a ti mennyei Atyátokat."
PAP MÁRIA, szentivánlaborfalvi gy.s. lelkész