1995 - Magyarországi Unitárius Egyház
1995 - Magyarországi Unitárius Egyház
1995 - Magyarországi Unitárius Egyház
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Köztudomású, hogy a számunkra oly nagy értéket<br />
jelentő magyar irodalmi alkotások az idegen<br />
nemzetek széles olvasóközönsége előtt alig,<br />
vagy egyáltalán nem ismertek. Ennek okát általában<br />
a magyar nyelv jellegéből következő elszigeteltségben,<br />
a magyar ember számára sokat<br />
jelentő sajátos nyelvi ízek, szépségek lefordíthatatlanságában<br />
látják.<br />
Kevesebben beszélnek egy másik, és szerintem<br />
mélyebb, komolyabb okról. Egy irodalmi mű akkor<br />
válhat - nyelvétől függetlenül - értékes alkotássá,<br />
ha egyetemes emberi problémákkal<br />
szembesíti olvasóját.<br />
Nem akarom azt állítani, hogy a magyar irodalomból<br />
hiányoznak<br />
az<br />
ilyen jellegű,<br />
az egyetemes<br />
emberi lét<br />
kérdéseire választ kereső művek. Legjobb költőink<br />
nagy versei, Madách Ember tragédiája és a<br />
magyar regények között is jónéhány gondolatébresztő<br />
lehet a világon bárhol. Irodalmi alkotásaink<br />
nagy része azonban magán viseli annak a<br />
sajátos feladatnak a bélyegét, mely a kelet-euró-<br />
nyelv elsajátításával a gyermek a világot veszi<br />
birtokba, s abból annyit ismer, amennyit nyelve<br />
segítségével meg tud nevezni. Személyisége, gondolkodása,<br />
emberi értékei is a nyelv által mutatkoznak<br />
meg.<br />
Úgy gondolom, ebben a tekintetben nem helyes a<br />
feladatot és az azzal járó felelősséget csupán az iskolára<br />
ruházni (hárítani). A család, a szülők - mint<br />
mindenben - ebben is olyan meghatározó erejű példaként<br />
állnak a gyerekek előtt, amellyel az iskola<br />
sokszor képtelen felvenni a versenyt. Ezért tartom<br />
fontosnak, hogy az anyanyelvi nevelés és a példamutatás,<br />
mint annak a része, a család gondja is legyen.<br />
Csak ezzel az összefogással, a család és iskola összhangban<br />
zajló<br />
nevelő munkájával<br />
. érhetjük<br />
el,<br />
hogy gyermekeink<br />
az anyanyelv gazdag lehetőségeivel felvértezve<br />
képesek legyenek gondolataik pontos, véleményük<br />
határozott megfogalmazására, színes<br />
egyéniségük megmutatására. A nyelvi nevelés<br />
személyiségfejlesztés is, és ennek a kis közösségnek,<br />
amelynek tagjai vagyunk, a jövő szempontpai<br />
népek, s ezen belül a magyar nép irodalmára jából elsősorban olyan pozitív személyiségekre<br />
is hárult az évszázadok során.<br />
van szüksége, akiknek azonosságtudatában az<br />
A magyar irodalom politizáló irodalom. anyanyelv ápolásának, gondos használatának,<br />
A magyar írók, költők politikusok is. Nemzeti, megőrzésének feladata is fontos helyen áll.<br />
közösségi létünk fenyegetettségének pillanataiban<br />
A közösség vonatkozásában az anyanyelv a<br />
ők vállalták a veszély kimondásának és az nemzeti azonosságtudat ismérve, kulturális érté-<br />
útkeresésnek a felelősségét. Az ő tollúkon szólalt keink hordozója s így megmaradásunk jelképe,<br />
meg elsősorban a nemzeti függetleség eszméje, a fennmaradásunk feltétele. Használati jogának<br />
közösség vonatkozásában.<br />
Nyelv és gondolkodás szoros kapcsolatára a<br />
tudósok már régóta figyelmeztettek. Az anya-<br />
szülőföldhöz, néphez, anyanyelvhez való ragaszkodás<br />
erkölcsi parancsa. Valahányszor veszély, közösségünk választott képviselőinek, politikusai-<br />
korlátozása politikai kérdés, melynek megoldása<br />
támadás fenyegeti személyes vagy nemzeti azonosságtudatunkat<br />
és e tudatot meghatározó értégyarság<br />
szellemi és politikai vezetőinek harca az<br />
nak feladata. Bízunk benne, hogy a romániai makeinket<br />
- jelen esetben anyanyelvünket -, mindig anyanyelvi oktatásért eredményes lesz.<br />
ezekből a művekből merítünk erőt, tőlük kapunk Segítsük őket jelenlétünkkel, részvételünkkel,<br />
biztatást, reményt.<br />
valahányszor felszólítanak rá, jelezve, hogy követeléseink<br />
egy közösség követelései, egy közösség szel-<br />
Most, amikor a romániai magyarság az anyanyelvi<br />
oktatás ügyében folytatott harcának sikeréért lemi továbbélésének feltételei. És közben végezzük<br />
imádkozik Erdély-szerte a magyar templomokban, el magunkban, családunkban, szűkebb környezetünkben<br />
a ránk háruló feladatot, azt a csendes<br />
én nem akarom irodalmi idézetekkel szaporítani a<br />
szót. Inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy ez a munkát, amelynek eredményeképpen a magyar<br />
harc nem csupán költőink, íróink, még csak nem is a nyelv szavai, mondatai, sajátos ízei ajkunkon teljes<br />
most már létező politikusaink, hanem mindannyiunk<br />
harca kell hogy legyen!<br />
meg ép, értelmes emberi gondolatok hordozóiként.<br />
gazdagságukban és tökéletes épségben szólalnak<br />
Az anyanyelv tökéletes birtoklásának és használatának<br />
problémája két vonatkozásban is meg-<br />
politikai harc, de ragaszkodásunkat anyanyel-<br />
Ez a munka nem annyira látványos, mint a<br />
határozó jellegű: az egyén, a személyiség és a vünkhöz leginkább ez bizonyítja, politikai jellegű<br />
követeléseink jogosságát ez<br />
hitelesíti.<br />
TÖRÖK KATALIN, tanárnő<br />
19