NEMZETI KULTURÃLIS HAVILAP 5. ÃVFOLYAM 3-4. SZÃM - Niton
NEMZETI KULTURÃLIS HAVILAP 5. ÃVFOLYAM 3-4. SZÃM - Niton
NEMZETI KULTURÃLIS HAVILAP 5. ÃVFOLYAM 3-4. SZÃM - Niton
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
fent: III. István koronázása,<br />
II. László, és Imre koronázása<br />
környék képe, akkor tökéletes szívalakot<br />
látunk. A területet a ma itt élők is a Föld<br />
szíveként emlegetik.<br />
A korona- és a szív-csakra így tehát a<br />
Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes<br />
szakrális uralkodói programot képvisel.<br />
Az itt található pontokon keresztül<br />
átadhatóvá vált az isteni energia az arra<br />
alkalmas befogadó személynek. És valóban,<br />
a Pilis alagútrendszerében, a titkos<br />
barlangokban a pálosok beavatási rítusainak<br />
központi szerepe volt. Az egyiptomi<br />
piramisok az Oziriszt megszemélyesítő<br />
Orion csillagkép mintájára épültek. Tudjuk,<br />
hogy az Orion a magyar mitológiában<br />
Nimróddal azonos.<br />
Középkori krónikáink a magyarság<br />
első őseként a legendás Nimródot jelölik<br />
meg. Nimród először Kézai Simon,<br />
Kún László udvari papja, 1282 körül írt<br />
Gesta Hungarorumában lép fel a magyar<br />
történetírásban. Kézai elmondja, hogy a<br />
vízözön után kétszázegy évvel az óriás<br />
Nimród egész nemzetségével hozzáfogott<br />
a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar<br />
után Evilát földjére költözött, és ott felesége,<br />
Enéh két ikerfiút szült neki, HU-<br />
NORT és MAGORT. Ettől a két fiútól és a<br />
szolgálatukban álló vitézektől származtak<br />
a hunok és a magyarok. Ezt a történetet<br />
több mint húsz középkori magyar krónika<br />
megismétli.<br />
Többek feltételezése szerint az Orionnak<br />
a pontos mása megtalálható a Pilisben:<br />
a csillagkép csillagait a pilisi hegyek<br />
rajzolják ki. A középső három csillag az<br />
Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy.<br />
Az elrendezés ugyanaz, amit az egyiptomi<br />
piramisoknál látunk: a leghalványabb<br />
csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet<br />
pedig a legnagyobb. A csillagkép<br />
további négy pontjának mindegyikénél<br />
pálos kolostorromok találhatók.<br />
A beavató koronázás tehát a Pilisben<br />
történt. Bizonyíték erre a Képes Krónikában<br />
található számos kép, melyeken a<br />
koronázási esemény hátterében a tájat is<br />
megjelenítik. Viszont van a Krónikában<br />
három rajz, ahol a távolban meglepő módon<br />
piramisok vannak.<br />
A képek önmagukért beszélnek. Egyértelmű<br />
hogy ezeken a rajzokon nem<br />
hegyek, dombok és sziklák, hanem piramisok<br />
láthatók. A szabályosan megrajzolt<br />
gúla az egyenes éleivel legalábbis erre<br />
utal. Az Imre koronázását ábrázoló képen<br />
ráadásul két piramis is van, melyeknek<br />
csúcsán talán életfát vagy energia-kisugárzást<br />
jelenített meg a rajz készítője. A<br />
kérdés az, ha a helyszín a Pilis és a képen<br />
valóban piramisok vannak, ma miért<br />
nem láthatjuk ezeket az építményeket<br />
Lehetséges hogy ezeket is, mint számos<br />
épületet a Pilisben, lerombolták, elbontották<br />
és a földdel tették egyenlővé azért,<br />
hogy a magyar nemzet dicső múltját eltüntessék.<br />
Ha viszont még ott vannak és<br />
csak a növényzet vagy a föld rejti az építményeket,<br />
akkor a boszniai piramishoz<br />
hasonló kiemelkedést kell keresni. Lehet,<br />
hogy az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy<br />
a Pilis piramisa<br />
Pilisi zarándokhely<br />
Az 1940-es években bizonyos Sashegyi<br />
nevű régész kezdett ásatásokat a Holdvilág-árokban<br />
abból kiindulva, hogy Anonymus<br />
úgy írja le Árpád vezér nyughelyét,<br />
hogy ott nyugszik Árpád „ahol a víz kőmederben<br />
folyik alá Attila városába”. Ez<br />
a leírás pontosan ráillik a Holdvilág-árokra,<br />
amely a Pilisben van; ott, ahol a régi<br />
koronázóvárost, Fehérvárt, és Ősbudát,<br />
Attila nagykirályunk székhelyét is sejtik.<br />
Sashegyi emberi (női) csontvázat is talált<br />
ott a nehezen és életveszélyesen megközelíthető<br />
helyen, kőkoporsóban, amelynek<br />
génjei megegyeznek a honfoglaló magyarság<br />
genetikai állományával. Az ott található<br />
kövek emberi megmunkálásra utalnak,<br />
nem a természet formálta őket olyanra.<br />
Az egyik közeli bokorban Sashegyi embert<br />
ábrázoló kőszobrot is talált, amely egy belső-ázsiai<br />
türk, szittya, hun vonásokat mutató<br />
emberábrázolás volt. Két nap múlva<br />
két szakértővel visszatért a helyszínre, de<br />
a szobornak hűlt helye volt. Utánajárt a<br />
dolognak, és kiderült, hogy elvitték azt a<br />
kőfejtőbe, bezúzták. 2003 körül az ásatást<br />
végzők egy olyan kőtömböt találtak<br />
a hegyen tovább lejjebb fúrva, amely egy<br />
feltűnően éles, szabályosan egyenes peremmel<br />
rendelkezik. Ennek a peremnek a vonalában<br />
továbbmenve annak úgy lett vége,<br />
hogy az ásó szintén kőbe ütközött, amely<br />
szintén egy kocka- vagy téglaalakú kőtömb<br />
egyik szabályos pereme volt. Ennek végén<br />
szintén egy erre merőleges perem van, tehát<br />
az egész emberi alkotásra utal, lépcsőzetes<br />
kialakításra. Hogy ennek a lépcsőzetes<br />
folyamatnak hol van vége, nem tudni,<br />
de elvileg le a patakig (folyóig) is tarthat.<br />
Ha pedig a párhuzamos oldalon ugyanezt<br />
a kialakítást találják meg a hegyen, mint<br />
szabályos tükörképét a lépcsőzetnek, akkor<br />
az csak piramis lehet, amelyet hegyből<br />
ástak ki, és utána hegyként be is temették,<br />
valamilyen okból kifolyólag.<br />
Ha végre kiderülne az igazság, akkor a<br />
Pilis lenne a nemzet zarándokhelye, ami a<br />
mai helyzetben növelné a nemzet összetartó<br />
erejét. De sajnos az idegen szívűek mindent<br />
megtesznek, hogy ez ne jöhessen létre.<br />
Az ő idejük azonban hamarosan lejár úgy,<br />
mint a homokóra homokja, ha lassan is,<br />
de lepereg.<br />
(forrás: http://csaba-vezer.freeblog.h<br />
u/archives/2008/12/10/Piramisok_a_<br />
Kepes_Kronikaban/)<br />
ITTHON 59
Change language