dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

noumenonnak tartjuk, akkor a kanti gondolatokból az következik, hogy az számunkra
megismerhetetlen, és egyetlen kategória sem alkalmazható rá; tehát képtelenek vagyunk e
tevékeny képességünkről bármit is mondani. 20
Végül, de talán az egyik legismertebb kritikai pontként arra a dilemmára kell utalnunk,
amely Kant művének formális struktúrájára vonatkozik. E szerint Kantnál mindenekelőtt az
érvelés menetét nehéz szabatosan rekonstruálni, mert nem látható pontosan, mik lennének a
kifejtés premisszái, mik a konklúziók, és miként következik egyik a másikból. Kant újszerű
állításainak lényeges eredményeit kezdettől fogva úgy kezeli, mintha azok maguktól
értetődőek lennének, azt a benyomást keltik az emberben, mintha kusza eszmefuttatásai
körben forognának. 21 Reinhold arra a meggyőződésre jutott, hogy nem csak az ellenfelek
butaságának és rosszindulatának rovására írható, hogy a szöveg körüli viták nem akarnak
elcsendesedni. Az érthetetlenség valódi oka magában a kanti filozófiában rejlik.
Meggyőződésévé vált ezért, hogy Kant téziseit még világosabb, áttekinthetőbb és talán még
alaposabban átgondolt lépésekben kellene kifejteni; ezt követően, mindennek jótékony
következményeként, az értelmezés körüli problémák is szertefoszlanának.
20 Uo.
21 Lásd erről: Frank [1997]. 158. sk. o. és Henrich [1973]. 90–104. o.
12