dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

Wissenschaftslehre) és A teljes tudománytan alapja (Grundlage der gesamten
Wissenschaftslehre) című írások tanúskodnak. Ugyanakkor koncepciójával szemben már
Jénába kerülése évében határozott ellenvélemények fogalmazódtak meg. A legfőbb vádak
Reinhold tanítványaitól érkeztek, akik az alaptétel-filozófia nyílt és érzékeny kritikusai
voltak, ellenvetéseikkel teljesen megingatták az ahhoz fűzött reményeket. Eleinte bíztak
abban, hogy az újonnan érkező professzor alternatívát kínál az alaptétel-filozófiával szemben,
ám hamarosan rá kellett ébredniük, hogy Fichte személyében e filozófia első számú
elkötelezettjével állnak szemben. 6 Viták a kanti filozófia körül
Az alaptétel-filozófia eredetét épp a kanti filozófiával szemben megfogalmazódó, 1785-től
egyre intenzívebbé váló ellenvetésekben kell keresnünk. A tiszta ész kritikáját első
megjelenésétől (1781) korszakalkotó műnek tekintették. Az 1785-ben, Jénában kiadott
Allgemeine Literatur-Zeitung című folyóirat mindenekelőtt a kanti filozófia népszerűsítésének
orgánuma volt. Társszerkesztője, Christian Georg Schütz már az 1785. április 7-én megjelent
számban leszögezi, hogy „A tiszta ész kritikájával a filozófia új korszakába léptünk”. 7 Carl
Leonhard Reinhold 1786-ban kezdi közölni a Teutscher Merkurban a kanti filozófiáról szóló
leveleit. Ezekben nem kevesebbet állít, mint hogy a kanti filozófia képes arra, hogy
kivezessen minket a korszakot meghatározó gondolati válságból, hogy ez a mű a legsürgetőbb
problémákra is megoldást adhat, kivált az ész és a vallás viszonyára. Elsősorban e műnek és
az Allgemeine Literatur-Zeitungnak volt köszönhető, hogy a kanti filozófia igen hamar
közismertté és népszerűvé vált.
A Kant forradalmasító gondolatainak jogosultsága körül megélénkülő vitában Kant
védelmezői többnyire azt vetették ellenfeleik szemére, hogy egyáltalán nem értik Kantot; míg
az ellenfelek azt hangsúlyozták, hogy maga Kant az, aki teljességgel érthetetlen. Az
6 Lásd Frank [1998]. 43. sk. o.
7 Idézi Rohs [1991]. 27. o.
8