dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

csak 1794. március 1-én, Karl August Böttigerhez írt levelében jegyzi le először a
„tudománytan” kifejezést: „a tudománytan tényleges tankönyve (nem csak a tudás vagy a
filozófia iránt érzett rokonszenv)”. 161
(2) A következő jegyzet tartalmilag két elkülönülő részre bontható, amit egyébként
Lavater címadása is jelez: „A filozófia közelebbi meghatározása és a logikához fűződő
viszonya.” A tudományok tudományaként aposztrofált tudománytan rendelkezik az egyetlen
önevidens, magától értetődő alaptétellel. E tétel megalapozza a többi tudomány alaptételét, és
szavatolja szisztematikusságukat. A további feladat annak értelmezése, mi ez a bizonyosság,
és min alapul. Kérdésessé válik, vajon a logikai igazságokban találunk-e ezek eredőjére (mint
ahogy Leibniztől fogva sokan gondolták), vagy már a logikai törvények szükségszerűsége is
alapvetőbb törvényszerűségekre épül A probléma szorosan összefügg egy másik kérdéssel is:
mennyire lehet biztos a tudománytan abban, hogy a teljes emberi tudást kimerítette 162
Minden tudásunkat közvetlen bizonyosság alapozza meg, egy bizonyíthatatlan, de önmagában
és közvetlenül fennálló evidencia. Ebből a közvetlen önevidenciából levezethető valamennyi
kijelentés (tudás vagy ismeret) bizonyossága, ezért tehát a tudománytan alaptétele minden
tudás legfelső feltétele: e nélkül semmilyen meglévő vagy jövőbeli tudás nem lehetséges. 163
(3) A tudománytan programszerű jegyzeteihez képest új fejezetet nyit az az előadás,
amelyben a konstrukció fogalma mentén, a geometria és a tudománytan összehasonlításáról
esik szó. Fichte felteszi a kérdést, hogy ha a geometria konstrukció, akkor maga a
konstrukciós eljárás min alapul, és hogyan lehetséges Szerinte mindezt egy elemibb
konstrukció, a tudománytan szférájában zajló konstrukciós eljárás teszi lehetővé. 164
(4) Végül a teoretikus fejtegetések középpontjába az én fogalma kerül, amelyet egy rá
irányuló reflexióban, tudatunk legkülönösebb aktusában igyekszünk elgondolni. Mivel a
legfelső aktusra „szeretnénk egész rendszerünket alapozni”, maga a tudománytan is a
reflexiós eljárás felülvizsgálatán áll vagy bukik. A feladat az, hogy ennek jogosultságát,
érvényességét a tudománytan kifejtése során igazoljuk. 165
161 Fuchs [1996]. 42. o.
162 Fichte [1996]. 73. skk. o. / Fichte [2004]. 327. skk. o.
163 Uo. 101. o. / 332. o.
164 Uo. 117. skk. o. / 335. skk. o.
165 Uo. 153. skk. o. / 341. skk. o.
44