elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

3.1.6. Állami szemlélet Magyarországon - Jó és rosszmegközelítések a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszistatevékenységek megelőzésébenKisebbségi önkormányzatokA kisebbségi jogok védelmének alapköve Magyarországon az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségekjogairól. Az 1993-as törvény elismerte 13 kisebbség létezését: örmények, bolgárok, horvátok, németek, görögök,lengyelek, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok. Az elismerés feltétele, hogy az érintettkisebbség legalább egy évszázada Magyarország területén jelen van. Mindegyik elismert kisebbségnek joga vankisebbségi önkormányzat létrehozására, amely széles körű kulturális autonómiát nyújt a kisebbségek számára, éselsősorban kezeli a kulturális és oktatási ügyeket. Mindegyik kisebbségi önkormányzat elnökének joga van felszőlalniés részt venni a helyi kormányzat gyülekezésein. A törvény, amely magában foglalja a tilalmat az asszimiláció,diszkrimináció és zaklatás ellen, és kötelezőé teszi a kissebségi-nyelvű osztályok kialakítását, amenyiben ez több mintnyolc gyerek számára van követelve. Az állam köteles támogatni a kisebbségek kulturális tevékenységét, és a helyiszervek felelnek azért, hogy a hivatalos dokumentumokat és utcanevek kétnyelvűek legyenek azokon a területeken,ahol a kisebbségi települések találhatóak. Körülbelül 5000 roma tagja volt a helyi kissebségi önkormányzatoknak, és1118 volt a 2045 aktív üzenből a 2006-os szavazás szerint roma. Az magyar európai parlament delegációából kétszemély volt roma származású.Az egyenlő bánásmódról szóló törvény - Egyenlő Bánásmód HatóságA 2003-as egyenlő bánásmódról szóló törvény is fontos újítást tartalmaz a magyar joban, az úgynevezett “actiopopularis” eljárás kapcsán, amely lehetővé teszi, hogy civil szervezetek cselekedhessenek felperesként olyanesetekben, amikor úgy vélik, hogy a rendelkezés diszkriminatív, holott egyének még nem szenvedtek kárt. Bár fontosintézkedések voltak megtéve a romák integrációjának támogatására, még mindig igaz, hogy a roma közösség továbbrais a diszkrimináció különböző formályival szembesül az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy területén. Aroma önkormányzati rendszere nem befolyásolja az átlagos romák életét annyira, amennyire erre szükség lenne és aváltozások hiánya miatt a nép szemében illegitim törekvésnek tűnik.Az Egynenlő Bánásmód Hatóságot a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegynlőségelőmozdításáról vezette be, ahogy azt a 362/2004 (XII.26.) számú kormányrendelet artalmazza. A Hatóság 2005február 1-én kezdte meg tevékenységét. Ez egy független szervezet, amelyez a magyar kormány hozta létre, hogyfogadja és kezelje az egyéni és az állami panaszokat a egyenlőtlen bánásmódra, és végrehajtsa az egyenlőség és amegkülönböztetés-mentesség elveit. A Hatóság a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt működik, azonbansem a kormány, sem a minisztérium nem utasíthatja a Hatóságot, amikor az egyenlő bánásmód törvénybem kiszabottfeladatait teljesíti. A rendelkezés célja, hogy biztosítsa a Hatóság függetlenségét a kormánytól.A Hatóságot az elnöke vezeti, akit a miniszterelnök nevez ki. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény megkövetelte atanácsadó testület felállítását, amely stratégiai fontosságú ügyekben segíti a Hatóságot. A 6-tagú testület tagjait aminiszterelnök nevezte ki, hosszadalmas konzultációs folyamatok után, melyek során nem kormányzati szervezetek 24jelöltet jelöltek. A testület tagjai a szakmai körökben mint független, kiemelkedő tapasztalattal rendelkező szakértőkismertek. A testület együtdöntési hatáskörrel rendelkezik a Hatósággal azok a törvényjavaslatok benyújtásában a akormánynak, amelyek az egyenlő bánásmódról szólnak, és az e témával kapcsolatos általános jelentések előadásában.A törvény § 174/BEz a rendelkezés 1996 óta szerepel a büntető törvénykonyvben. Bünteti az erőszakot, bármilyen etnikai, faji vagyvallási csoport ellen. Ezzel a joggal csak az a probléma, hogy eddig csak néhány esetben volt használva, amíg sokteljesen egyértelmű esetben nem volt használva, és ezért kétséges, hogy igazán szolál-e a kisebbségek védelmére. Ahelyzet annál problémásabb, hogy a törvény azoka romák szemben volt használva, akik a szélsőségesek által voltakkiprovokálva tetteikhez. További részletek a “gyűlölet-bűncselekmény” részben találhatóak.12