10.07.2015 Views

elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

intézkedés meghozatalát az alkotmányos értékek és a polgári jogok védelmében Magyarországon. 2008-ban, a„Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai” országgyűlési biztosa felszólította a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét,hogy létre hozzanak egy etikai kódexet, azzal a céllal, hogy csökkentsék a gyűlöletbeszéd terjedését az interneten.Az Országos Rádió és Televízió Testülete különféle televíziós csatornát szankcionált, mert roma ellenes tartalmú<strong>pro</strong>gramokat sugároztak. Az Igazgatóság kijelentette, hogy 2008 július elsején az Echo TV <strong>pro</strong>gramja sztereotípiákonalapult, amelyek előítéleteket támogathatott volna, és „roma ellenes gyűlöletet generálhatott volna a roma kisebbségellen”, és ezért megsértette a médiatörvényt. “3.1.12. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai helyzeteMagyarországon nagyon kevés hivatalos gyűlölet-bűncselekményi ügy van, mint említettem a törvényeket, bizonyosesetekben, a nyomozó hatóságok nem akarják felismerni a helyzetet, és sokszor a sértettek nem tesznek jelentést. Agyűlöleti-bűncselekményeket a Hate Crime Record jegyzi és az Athena Intézet tartja fennt, amely a következő tényeketosztotta meg: Magyarországon 2010-ben, a jelentett és hitelesített gyűlöleti-bűncselekményeknek 55 százaléka arasszizmus indokolta, 26 százalékát az antiszemitizmus, 16 százalékát a homofóbia és az antiszemitizmus kereszténygyűlölet az esetek 3 százalékát indokolta. Az esetek 74 százaléka nem okoztak személyi sérülést, 23 százalékszemélyi sérülést okozott és 3 százaléka halálos kimenetelű. Az elkövetett bűnök 27 százaléka Budapesten történt, 27százaléka a megyeszékhelyen és 46 százaléka más vidéki településeken.A második negyedév alatt, 2011-ben Magyarországon a jelentett és hitelesített gyűlölet-bűncselekményeknek – azesetek 62 százalékát a rasszizmus motiválta, 25 százalékát az antiszemitizmus és 13 százalékát a homofóbia. Azelkövetett bűncselekmények 88 százaléka a vidéki településeken történt és 12 százaléka Budapesten.Az áldozatok segítéseMagyarországon nincs ilyen szolgáltatás, míg a Cordelia Alapítvány mentális segítségnyújtásra összpontosít, ügyfeleikmenekültek és menedékkérők, akik traumatizálva voltak a vendéges ország. A Helsinki Bizottság és a TASZ jogitámogatás terén aktív, és a Háttér Segítő Egyesület is különböző módon nyújt segítséget, az áldozatok általábannehezen találnak segítséget, és a “gyűlölet-bűncselekmény” kifejezés még mindíg ismeretlen az országban. Ahatóságokban is hiányos a képzés és oktatás erről a jelenségről és ezért (rendőrök, bírák, ügyészek) nem tudjákkezelni a <strong>pro</strong>blémákat megfelelő tudás nélkül. Ezért annyira fontos, hogy a civil szervezetek a hatóságokat is bevonják aszakképzési <strong>pro</strong>jektekbe és maguk a hatóságok is a gyakorlatba kialakítsák az ügyek példás kezelését.3.2. Németország:3.2.1. Történelmi fejlődés 1989 utánA növekvő jobboldali szélsõség Németországban 1989/90- óta 3A 1989/90-es változások után az új politikai keret, a jobboldali szélsőséges struktúrák megtudták alapítani magukataz egykori német határ mindkét oldalán. A jobboldali szélsõséges párt struktúráját az NPD uralta. Az NPD tajaiszáma nőtt, a párt az összpontosító stratégiáján keresztül új parnereket szerzet, különösen a neo-náci téren, és maországának képviselői vannak két ország/megye parlamentjében (Szászország, Mecklenburg-Vorpommern). Másik kétszélsőjobboldali párt – a DVU és a Die Republikaner - maradt. Ha összehasonlítjuk az NPD-vel, politikailag nincs fontoshatásuk.A DVU 1990-es években négy különböző ország parlamentjébe kerülhetett be, például 1998-ban 13%-al a Szász-Anhalt parlamentbe, de a párt azonnal elvesztette hatalmát belső konfliktus és politikai passzivitás miatt. A DVUjelentős tevékenysége a nyilvánosságon nagyon ritka volt.3 Ez a fejezet a következőn alapul: Grjasnow, Maria (2011). Geschichte des organisierten Rechtsextremismus in Deutschland. In:Gefährliche Liebschaften 2011. „Rechtsextremismus“ im kleinen Grenzverkehr. Kulturbüro Sachsen, Heinrich-Böll-Stiftung, Weiterdenken– Heinrich-Böll-Stiftung Sachsen. p. 72-88. (Letölthető: www.gefaehrliche-liebschaften.info). Fogalommeghatározások és fogalmak ésesemények magyarázatát lásd a következő fejezetben, amelyek részletesen leírják a legfontosabb szempontokat.20

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!