elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

A szemináriumok mennyisége és különböző beállításuk nem teszik lehetővé, hogy néhány általános javaslatot, illetveajánlást fogalmazzunk. Azonban, a szemináriumok lehetőséget adtak néhány új megközelítés és módszer tesztelésére.Ahhoz, hogy ezek más előadók számára is használhatóak legyenek az iskolákban, úgy döntöttünk, hogy bemutatjuk azegyik szeminárium belső minőségi elemzését.A szeminárium a Borna-i iskolában volt megtartva, 25 diák vett részt, 14-16 év között. A szemináriumot két előadóvezette (egy férfi és egy nő, mindketten 30 év körül). A neo-nacizmus, rassizmus és a migráció voltak a témák.Tervezett program:1. iskolai óra (45 perc) - ismerjük meg egymást, első kérdőív2. iskolai óra - a csendes beszélgetés (mi a neo-nácizmus, hol léphetek vagy hol léptem kapcsolatba vele)3. iskolai óra - interaktív beszélgetés (a neonácik ideológiája, gyakorlati példák)4. iskolai óra - a rasszizmus meghatározása interaktív formában5. iskolai óra - tájékoztató játék, a rassizmus következményeiről a társadalomban6. iskolai óra - a polgári bátorság lehetőségei, értékelés, 2. kérdőívA program a harmadik óra után bizonyos nehézségek után változott, később megmagyarázzuk. A rasszizmus tématörölve lett. A rasszizmus helyett, több időt töltöttünk a neo-nácizmus ideológia elemzésével, és a civil bátorságlehetőségével. Az itt használt módszer egy rövid film volt, azt követő beszélgetéssel. Íme néhány általános észrevétel:- A csoport túl nagy volt, az iskolai osztály pedig túl kicsi a mi módszereinkhez. A keretet jobban fell kellett volna mérnieés jobban fel készítenie a szociális munkásnak az iskolában.- A gyerekek nem voltak hozzászokva az interaktív és „szabad” munka formájára. A túl sok szabadság és a önállókezdeményezés elsöprő volt számukra. Ugyanakkor az iskolai szociális munkás, aki részt vett az első három órán,meglepődött, hogy a diákok mennyira aktívak.- A tervezett program túl nagyra törő és kompakt volt. Bár igyekeztünk figyelembe venni, hogy a tanulók nem értik abonyolult kérdéseket, mégis meglepett minket a hiányzó tudás és képesség a témák és a módszerek tekintetében.- A harmadik óra után világos volt számunkra, hogy a rasszizmus és különösen a játék túl ambiciózus volt e csoportbanés a keretben (nagy csoport, kis helység). Ez vezetett minket, hogy megváltoztattuk a tervet, ami némi nehézséghezvezetett, de lehetővé tette számunkra, hogy sikeresen befejezzük a szemináriumot.Ezek a rövid meglátások és egyik szeminárium belső értékelése azt mutatja, milyen nehézséggel kellettszembenéznünk. Ez egy jó lecke volt a következő szemináriumokhoz és megtatanított minket, hogy alaposabbankészítsük elő a szemináriumokat a célcsoport és a hely tekintetében. Mindazonáltal a szemináriumok legfontosabberedménye az a megállapítás volt, hogy nem számít, ha a szeminárium rövidebb vagy hosszabb változatát tartjuk meg,mert egy egynapos szeminárium nem hozhat változást, ha az anti-rasszizmus és a diszkrimináció elleni témák nem amindennapi iskolai élet szerves részei.Különféle típusú beszélgetéseket szerveztünk az iskolákon és a nemzetközi projekt keretében A rasszizmus,idegengyűlölet és a szélsőségesség elleni küzdelem Közép-Európában, amelynek része ez a könyv megjelenése is.Annak ellenére, hogy a projekt egyik szervezője sem rajongója az egyszeri megbeszéléseknek (one-off discussions),elsősorban azért választottuk ezt a formát, hogy információt szerezzünk arról, hogy mit tudnak ezekben a kérdésekbena diákok, milyen a hozzáállásuk és véleményeik, és mely munkamódszereink hasznosak és érdekesek is számukra . Ezaz információ rendkívül hasznos lesz a hosszú távú oktatási programok elkészítése során.77