elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

4.2. A szemináriumok értékelése CsehországbanMielőtt elkezdődött a beszélgetés, a résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet hozzáállásuk és a szelsőséggel kapcsolatostudásuk ellenőrzése céljából. A beszélgetés után rövid kérdőíveket töltöttek ki, annak érdekében, hogy ki értékeljük ésirányítást kapjunk a diákok érdeklődése felé, függetlenül attól, hogy élvezték-e a vitát, vagy hogyan tetszett nekik azoktatók teljesítménye. Összesen 21 osztály vett részt a vitákban, elsősorban általános iskolások 9. évfolyamban.A résztvevő diákok tudása a szélsőséges csoportok és szimbólumokkal kapcsolatban az a pozitív eredmény, hogy nemismerik a szimbólumokat (kivéve a leghíresebbeket, mint például a szvasztika), és különös szélsőséges csoportokatsem. Feltéve, ha a szélsőségesek propagandája a fiatalokat célozza meg, ez egy pozitív tény, hogy a többség immunismarad ilyen erőfeszítések ellen. Ez nem mondható el azonban, hogy a diákok immunisak a rasszista és idegengyűlölővélemények ellen, amelyeket nem a szélsőséges csoportoktól, hanem a családjuktól és a médiában hallanak. Arasszizmus és az idegengyűlölet, vagy inkább a cigányellenes vélemény, minden egyes beszélgetésben és minden egyesosztályban jelen volt. Annak ellenére, hogy szándékos célunk volt, hogy elkerüljék a roma kérdést, ez mindig felmerült.A diákok nem tekintik romákat a Cseh Köztársaság polgárainak, külföldiként tekintenek rájuk. Annak ellenére, hogyroma tanulók vannak a saját osztályaikban, általánosítják az egész problémát, és fölényes és populista kifejezésekethasználnak. A romákat bűnözőknek tartják, és úgy látják őket, hogy nem akarnak dolgozni, és a szociális juttatásokkalélnek vissza. Véleményünk szerint, az iskolai prevenciós programjai és a tolerancia iránti oktatás nem elegendőek, így ajelenlegi mainstream trend a romákat hibáztatja és bűnbakként tolja el ezeket a programokat.Ami az idegengyűlölő gondolkodást illeti, a diákok újra a családi környezetből és a médiából sajátítják el ahozzáállásukat. A beszélgetések alatt próbáltuk megmagyarázni és tagadni a külföldiekkel kapcsolatos mítoszokat, ígyelőször azt szerettük volna megtudni, mit gondolnak a diákok róluk valójában. Érdekes, hogy a diákoknak nincs valósképzeletük arról, hogy hány külföldi tartózkodik a Cseh Köztársaságban, találgatás alapján ez általában 20% körüli.A közvetlen kérdésre, hogy a diákok tartanak-e a külföldiektől vagy nem kedvelik-e őket, általában senki sem emeltefel a kezét. Úgyhogy megváltoztattuk a kérdést, és megkérdeztük, mit gondolnak, mi az oka annak, hogy több embernem kedveli az idegeneket vagy félnek tőlük. A válasz, hogy a külföldiek elveszik a csehek munkáját egyértelműentöbbségben volt a többivel szemben (minden osztály említette, és általában első okként), további okok a terrorizmus,különböző hagyományok és vallások és a bűnözés voltak. A probálkozások bizonyítani, hogy ezek hamis félelmek,sokkal könnyebb volt mint a probálkozás megváltoztatni a diákok hozzáállását a romákkal szemben.A diákoknak nincsenek általános ismeretei a politikai szélsőségről. Néhány kivételtől eltekintve, nem tesznekkülönbözetet a jobboldali és baloldali szélsőség között, nem ismernek semmilyen pártot/subjects kivéve a Munkáspártot(Szociális Igazságosság), és nem is tudják, milyen céljaik vannak. Ezt a kifejezést az erőszakkal, rasszizmus és aveszéllyel kötik össze. Egyértelműen negatívnak tekíntik, és úgy gondolják, hogy általában tüntetések során ésösszecsapásokon a rendőrséggel nyilvánul meg.A beszélgetések formáját és tartalmát pozitívan értékelték a diákok. Leggyakrabban a diákok azt vélték, hogy pozitíva különböző témák nyílt megvitatása, és hogy egyértelmű választ kaptak kérdéseikre. A pedagógiai kézikönyvek isés a diákok is értékelik multimédiás előadásokat, játékokat és videókat. Lenyűgöző nyilatkozatok nem elegek ahhoz,hogy felhívják a figyelmet a témára, hanem beépített interaktív eszközökhöz kell csatolni. Úgy éreztük, hogy tartalmasaz ilyen értékelés, azonban a belső értékelés azt mutatta, egyes témák nem voltak hasznosak és másokat szükségeshangsúlyozni. A tapasztalatunkból kiderült, hogy az elsődleges probléma nem a politikai szélsőségesség, hanemaz, hogy az általános rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások nagy részben nyilvános. Megelőző programokközéppontjában ne a szélsőség álljon, hanem inkább olyan témák, amikkel a szélsőségesek a saját hasznukra élnekvissza.A kisérleti vitákkal való tapasztalainknak köszönhetően egy hosszú távú megelőző programot fogunk kidolgozniáltalános iskolás diákok számára. Azonban a középpontjában elsősorban nem a politikai szélsőség lesz. A cél a tanulókmotiválása az aktív polgárság felé, hangsúlyozni fogja a demokratikus rendszer előnyeit a különböző totalitáriusrendszerekkel ellentétben, és arra fog törekedni, hogy számos kisebbségekre változtassa meg véleményüket interaktív,szórakoztató és egyéni élmény/ self-experience manner módon. Összpontosítani fogunk a médiaból való információkkritikus felfogására, annak értékelésére, ellenőrzésére és osztályozására.78