10.07.2015 Views

elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A Die Republikaner sikeres volt 1990-es években különösen önkormányzati szinten Baden-Württemberg ésBajorországban. Képviselőik a parlamentben a Baden-Württembergi parlamentben két jogalkotási időszakot töltöttek(1992-2001). Azóta a népszerűségük folyamatosan csökken - a pártból kilépő tagokkal, nyilvános tevékenység nélkülés konfliktusokkal a párton belül.Minden pártnak tudomása volt a fejleményekről, ést, ami 2005-ben az úgynevezett “ Németországi paktum-hoz”vezetett, a DVU és az NPD közötti megállapodás arról, hogy nem küldenek választási jelölteket azonos országba/megyébe. A cél az volt, hogy lehetőségeiket teljesen kihasználják a szélsőjobboldali szavazók potenciálját, tudván,hogy mindkét pártnak nincs esélye bejutni a parlamentbe ugynazon a választáson. A Die Republikaner úgy döntött,hogy nem vesz részt ezen a paktumon, bár a sok támogatója kritizálta ezt a határozatot és kilépett a pártból. Ajobboldali szélsõségesek támogatói közül sokan abban bíztak, hogy a paktum megerősíti a jelenetet, és sikerhez vezeta választásokon, mely ahhoz vezetett, hogy csatlakoztak az NPD-hez. A paktum összeomlott, miután az NPD jelölteketküldött a brandenburgi választásokra, amely a megállapodás szerint “MRA ország”-nak kellet lennie. A DVU pénzügyilegigen erős, ellentétben az NPD számos pénzügyi botrányával, ami 2010-ben a két párt fúziójához vezetett. Ez a fúzióhivatalosan még nem elfogadott.Az állam a 1990-es évek elején a növekvő jobboldali szélsõségre elnyomással reagált. Számos kis pártot ésszervezeteket tiltottak be, ami új módon szervezte át a jelenetet. Több tiltot szervezet kisebb, helyileg vagyregionálisan szervezett “szabad comradeships/bajtársiasságot” alakítottak ki. A “szervezet nélküli szervezet” elv szerint,kis, független és regionális egységnek mutatják magukat. Tény, hogy szigorú szabályok alapján szerveződött harcosstruktúra áll a maszk mögött. Ideológiailag a nemzeti szocializmus eszméit idézik fel. Fontos tevékenységeik formájáhoztartoznak a felvonulások és tüntetések. Nagyon szoros kapcsolat van a szabad bajtársiasság és az NPD között, atagságtól egészen a párt nyilvános rendezvények és választási kampányok támogatásáig. Az NPD számára ez egy részeaz ITS stratégiának - az úgynevezett “harc az utcáért.” Ezek a társaságok különösen a vidéki régiók jártak sikerrel ajobboldali szélsőség hegemónia megalapításáben, és úgynevezett “no go területeket” (helyek, amelyekre nem járunk)hoztak létre. A jobboldali szélsőségesek tevékenysége itt annyira erős és olyan mértékben befolyásolják a mindennapiéletet, hogy az emberek, akik nem osztják velük az ideológiai nézetet, megpróbálják elkerülni ezeket a területeket, merta neonáci erőszaktól tartanak.Az erőszak nemcsak a bevándorlókat illeti, de a homoszexuálisokat, fogyatékosokat, hajléktalanokat, vagy az alternatívvagy “nem német” fiatalokat is.A nagy nyilvános rendezvények a hálózatépítés és az együttműködés helye különböző csoportok számára azegész mozgalomban. Példaként említhetjük az éves indulókat Wunsiedelben Rudolf Hess 4 halála emlékére vagy azúgynevezett gyász induló Drezdában, február 1945, szövetséges bombázások áldozatairól való megemlékezés. Ezek azesemények hasznosak hálózatok építésére, és az ideológiai közelség megerősítésére. Minden évben több ezer párttagvagy comradeships aktivista és más neonáci szervezet vesz részt a rendezvényeken. aszályok.A jobboldali szélsőség struktúra fejleménye 1989/90 után kombinálva volt a rasszista és szélsőjobboldali erőszaknövekedésével, amely középpontjában a 1990-es évek elején különösen a bevándorlók és menedékkérők álltak.Oket hibáztatták abban az időben a rossz gazdasági helyzetért Németországban, világosabban, a változások 1989-1990-ben sok német félt a társadalmi státusz elvesztése miatt, ezért a menedékkérőket hibáztatták. 1991-ben, ahivatalos statisztikák 383 gyújtogatást, vagy bombatámadást számoltak, a külföldiek vagy a menedékkérők házaira. 5Például Hoyerswerdban, Rostockban, Möllnben és Solingenben a menedékkérő házak, több száz tapsoló polgárjelenléteben volt meggyújtva. A támadásoknak néhány tucat sérült és halálos áldozata volt. Az ezt követő nyilvános vitamenedékkérő jogszabályok megerősítéséhez vezetett, így csaknem lehetetlen számukra, hogy menedékjogot kapjanakNémetországban.4 Erős ellen-tüntetések miatt, ez az esemény néhány éve már nem fontos.5 Bundesamt für Verfassungsschutz: Verfassungsschutzbericht 19916 http://www.mut-gegen-rechte-gewalt.de/news/chronik-der-gewalt/149-todesopfer/21

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!