elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

Az állam kétségtelenül a fő, és nem helyettesíthető résztvevő a szélsőséges jobboldal elleni harc néhány területén.Senki másnak, semmilyen szervezetnek, csoportnak vagy egyénnek nem áll jogában mások ellen erőszakot használni.Senki másnak, mint az állami szerveknek, nem áll módjukban törvényeket hozni és senki másnak, a független bíróihatalmon kívül, nincs joga ítéletet hozni, vagy megszüntetni egy politikai pártot. Ez irányban az állam szerepe nemhelyettesíthető. Kérdés azonban, hogy ezeket a kizárólagos mechanizmusokat megfelelően kihasználja-e, és hogyképes-e a feladatok és reszortjai közötti együttműködés megfelelő kiosztására, és hogy más területeken lehetőségetad-e más szervezeteknek a problematika együttes megoldására, mint pl. nem az állami szektorbeli szubjektumoknak.Az utóbbi kb három évben tanúi voltunk annak, hogy az állami szervek képesek keményen fellépni a szélső jobboldalképviselőivel szemben, és hatalmukat ki tudják használni, amennyiben ehhez megkapják a politikai támogatást és anyilvánosság és a média megfelelő nyomást gyakorol rájuk.A legáltalánosabb formája annak, hogy az állam közölje, bizonyos terület iránti érdeklődését (esetleg ezekkel kellneki foglalkozni), különböző nemzetközi megegyezések és azok teljesítésének elvállalása, vagy olyan nemzetközicsoportokban való részvétel, amelyek az adott problematikával foglalkoznak. A legjelentősebbek ezen a téren pl. a CsehKöztársaság képviselőinek részvétele az ENSZ rasszizmus elleni világkonferenciáján, vagy a Rasszizmus és intoleranciaelleni európai bizottság tevékenysége (ECRI).„A további dokumentumok közé, melyekben a leírt pontok teljesítésére a Cseh köztársaság kötelezettséget vállalt, vagyamelyekkel egyetért, tartozik többek között pl. a Az alapvető jogok és a szabadság okirata (az Alkotmányunk része), Azemberi jogok egyetemes nyilatkozata, Európai megállapodás az emberi jogok és a szabadság védelmére, Megegyezésa rasszista megkülönböztetés mindennemű formájának felszámolására, A polgári és politikai jogok nemzetköziegyezménye, A nemzetiségi, vallási, etnikai és anyanyelvi kissebbségek jogainak deklarációja, Az emberi jogokbizottságának (ENSZ) anyagai, az emberi jogok legfelsőbb biztosának ajánlása, és még sok más dokumentum, amelyeka rasszizmus, xenofóbia és intoleranci problematikájához többé - kevésbé kötődnek.“ (Horák, 2006: 18)Ezen deklarációk, megegyezések és ajánlások hátránya egyrészről nagy általánosításuk, másrészről pedig gyakorikötelezettségnélküliségük. Sok dokumentum nem kötelezi az államokat, csupán ajánlásokat tartalmaz. Egyazondokumentumokat fogadott el az európai államok többsége, ennek ellenére a szélsőséges jobboldali szellem egyrejobban erősödik. A további nemzetközi dokumentumok egyike, amit el kell fogadni és amely részben segíthet aneonacistap ideológia internetes terjesztésének problematikájának megoldásában, a Megegyezés a számítógépesbűnözésről, amelyet Csehország még 2005-ben írt alá, de a mai napig az elfogadáshoz szükséges feltételek nemkerültek teljesítésre.Az extrémizmus elleni harcban fenálló konkrét jogi eszközök szintén rögzítésre kerültek jogrendünkben. Olyanmódosításokról van szó, amelyek az egyes, extrémizmussal összefüggő bűncselekményeket rendezik. A szélsőségesekáltal leggyakrabban elkövetett (és az extrémizmushoz kapcsolódó) bűncselekmények közé tertozik már hosszantartóanaz emberi jogok és szabadság elnyomására irányuló szervezetek alapítása és azok propagálása, az ilyen szervezetekkelvaló szimpatizálás, és a megtagadás, kétségbevonás és a fajirtás szentesítése, megindoklása ( 2010-ben,összevonva 111 bűncselekmény). További bűncselekmények a nemzet, etnikai csoport, faj és meggyőződés gyalázása(2010-ben 43 bűncselekmény), polgári csoportok és egyének elleni erőszak (43 bűncselekmény), szándékostesti sértés (11 bűncselekmény), csoportok vagy egyének elleni gyűlöletre való ösztönzés, vagy azok jogainak ésszabadságának korlátozása (15 bűncselekmény), egy esetben gyilkossági kísérlet bűncselekménye állt fenn. Azelőző három évhez viszonyítva az összevetett számokat nézve, a 2009. és 2010. év volt a legrosszabb az elkövetettbűncselekmények tekintetében (A Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma 2011). Ezeket a Belügyminisztérium általnyújtott kimutatásokat hosszantartó kritika illeti, mivel ezt a fajta bűnözést egységesen, mint szélsőséges bűnözésttünteti fel, tekintet nélkül, hogy jobboldali vagy baloldali extrémizmusről van szó, és nem említi az elkövetők motivációjátés a bűncselekmények áldozatainak besorolását sem. Az olvasó számára az említett bűncselekmények lényegébőlnyilvánvaló, hogy a politikai spektrum melyik végéről származnak ezen bűncselekmények elkövetői.Ezzel ellenben a szakértők többsége (Kalibová, Cakl, Mareš) megegyezik abban, hogy az ezen a téren létező jogi formaelégséges és folyamatos kozmetaikai módosítás alatt áll (pl. rendezvények szükséges bejentési idejének háromról ötnapra való módosítása), csak fontos ezt következetesen kihasználni.52