elleni küzdelem - Organizace pro pomoc uprchlíkům

A károsult a büntetőeljárás idejét, az eljárás halogatása ellen benyújtott panasszal (Btk 157a.§) befolyásolhatja, decsak ez előkészítő eljárásban. A bírósági eljárás halogatása ellen alkotmányjogi panasz tétele lehetséges.A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények területén kulcsfontosságú a károsult azon lehetősége, miszerintbefolyásolhatja az elkövetés indítékának vizsgálatát. Többen a károsultak közül megemlítik, hogy viktimizációjukrészeként veszik a megtámadásuk győlöletből fakadt, más szóval, elengedhetetlennek tartják, hogy a meghozott elítélőítéletben elhangozzon, miszerint a károsultat bőrének színe, nemzetisége, vallása, szexuális orientációja vagy máshasonló ok miatt támadták meg. A károsultak szükségesnek tartják hallani vélni, hogy megtámadásukért semmiképpennem felelősek, és azért támadták meg őket, mert azok, akik.A jelenlegi formában a károsult az indíték kiderítését csupán saját, a bizonyítékok felterjesztéséhez szükséges általánosjogosultságával vagy tanúvallomásával befolyásolhatja. A vádlottól eltérően, nem vehet részt, közvetve sem, az előzeteseljárásban (a vádlott kihallgatása, a többi tanú kihallgatása). Ez a korlátozás jelentősen meggyengíti a lehetőségétannak, hogy a károsult befolyásolni tudja a büntetőeljárás eredményét, beleértve a kártérítési ítéletet is.A gyakorlatbana károsult érdekei szintén mellőzve vannak a redőrségi szervek által, amikor is a felderítésre irányuló kérdések nagyrésze a bűnösség feltárását és nem a keletkezett kár bizonyításást szolgálják. Amennyiben a kezdettől fogva nem kerülvizsgálatra a kár keletkezése és az eljárás közötti egyenesvonalú összefüggés, bekövetkezhet a vallomások és másbizonyítékok visszafordíthatatlan elvesztése.A gyűlöletből elkövett bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódóan, az Emberi jogok európai bíróság (EJEB) nagyonfontos döntést hozott az Angelo Iliev versus Bulgária ügyben. 79 Az ügy lényege a károsult Iliev rasszista indítékúmeggyilkolása volt. A panaszosok két, lényeges hiányosságot vetettek fel. Maga a vizsgálat elégtelenségét főkénta rasszista indíték felfedésében, a bolgár törvényhozás hiányosságában, amit a minősíthető, a rasszista indítékúbűncselekményekre vonatkoztatható valós tényállások és a magasabb büntetés kiszabását indokló általánosmegnehezítő körölmények hiányában látták.AZ EJEB hozzávetőleg világosan ítélte meg, hogy csak olyan lehet a hatékony nyomozás, amelyet megkülönböztetésnélkül vezetnek, mint ahogy azt a Megegyezés 14. fejezete előírja. A rasszista indíték felfedése ezután az államnak,rasszista indítékú erőszakkal veszélyeztettt polgáraival szembeni kötelezettségének szerves része. A rasszistaindítékú erőszak nem felfedése a gyűlöletből elkövetett bűntettek szpecifikus lényegéhez való elvakított hozzáállásátjelentené, amelyek az emberi jogok lényeges veszélyeztetéséhez is vezethet. Az efajta hozzáállás magában hozhatná amegkülönböztetés tiltásának megszegését, mint ahogy az a 14.fejezetből feltételezhető. 80Ebből tehát világosan kitűnik, hogy az esetben, ha károsult meggyőződése, hogy a támadást gyűlöletbeli indítékbólkövették el, jogosult arra a követésre, hogy a büntetőjogi szervek ezt az indítékot bizonyítsák az eljárás folyamán.Az áldozatok jogai a büntetőeljárásban és bűncselekmények áldozatairól szóló törvényA károsultak a fent említett jogainak az idei évtől (2012) kezdve kéne bővűlniük a bűncselekményel áldozatairó szólótörvénnyel. A jövőben a törvény szabályozza az áldozatok jogait az ingyenes közvetlen és jogi segélynyújtást illetően,pénzügyi segélynyújtást és az áldozatoknak nyújtott, harmadik személy általi segítség minőségének garantálását.A törvény bevezeti az ún. különösen veszélyeztett áldozatok kategóriáját, akiknek viktimizációja, korukra, beosztásukrailletve az elkövetés módjára való tekintettel különösen súlyos és ezáltal szükséges ezeknek a személyeknek a fokozottgondoskodásnyújtás. A törvényjavaslat szerint a különösen sérülékeny áldozatok közé tartoznak majd az olyanbűncselekmény áldozatai, mint pl. ami magába foglalja az erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést, ahol a konkrétesetben nagyobb a veszélye a másodlagos sérelem elkövetésének az áldozat korára, fajára, nemzetiségére, sexuálisorientációjára, vallására, egészségügyi állapotára, szellemi érettségére, kifejezőképességére, jelenlegi élethelyzetéreilletve a gyanusított személyhez fűződő kapcsolata vagy a gyanúsítottól való függőségére való tekintettel.79 Application No. 55523/00; Angelo Iliev versus Bulgária; A panaszosok az elhúnyt Angelo Iliev hozzátartozói (anya és báty), akit 1996-ban heten támadtak meg. A támadók megverték és megyszúrkálták. Kórházbaszállítás közben sérüléseibe belehalt. A támadókat másnapelfogták és kihallgatták. A nyomozás során kiderült, hogy a támadást rasszista indítékkal követték el, az áldozatot roma származása miatttámadták meg. Egy hónappal később négyet a támadók közül garázdálkodás, egyet pedig gyilkoság elkövetésével vádoltak meg. Később avádat garázdálodás bűntettére módosították. A panaszosoknak többször is elutasították az ügyiratba való betekintést. A panszosok jogiképviselője csak 1999-ben ismerkedhetett meg az ügyirattal.80 Ugyanott … Failing to do so and treating racially induced violence and brutality on an equal footing with cases that have no racist overtoneswould be to turn a blind eye to the specific nature of acts that are particularly destructive of fundamental rights. A failure to make adistinction in the way in which situations that are essentially different are handled may constitute unjustified treatment irreconcilable withArticle 14 of the Convention. Admittedly, proving racial motivation will often be extremely difficult in practice....62