Tudástársadalom, vállalkozások, Európa - Általános Vállalkozási ...

12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012312345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123128123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012312345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123nem vizsgáljuk, hogy a vállalkozás vagyona összességében meghaladja-e tartozásait. A likviditás vizsgálatalényegesen egyszerûbb a teljes vagyoni helyzet komplex vizsgálatánál. A gyakorlati életben a forgalombiztonsága ezzel a módszerrel jobban védhetõ. A világ nagy jogrendszerei a fizetésképtelenséget egységesena likviditás oldaláról közelítik meg, azonban az egyes országok jogrendszereiben meghatározott fizetésképtelenség-fogalmakközött ennek ellenére találunk jelentõs eltéréseket.A fizetésképtelenség kétféle megközelítése nem feltétlenül vezet azonos eredményre. Egyaránt lehetséges,hogy az akár többszörösen is eladósodott vállalkozás likviditása még megvan, és ezért nem lehetellene fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezni, ahogy az is, hogy a biztos vagyoni alapokon álló vállalkozásátmeneti likviditási problémája miatt a hitelezõk megindítják ellene a fizetésképtelenségi eljárást.A fizetésképtelenségi eljárást a jogi szaknyelv a legtöbb külföldi jogrendszerben és a szocialista fordulatelõtti magyar jogban is csõdeljárásnak nevezte. A szocialista érában a csõd, ami a piacgazdaság alapvetõjogintézménye, eltûnt a magyar jogrendbõl. Amikor a rendszerváltáskor ismét szükségessé vált a fizetésképtelenségijog megalkotása a magyar jogrendszerben, a törvényhozó szakított a nemzetközi szóhasználattalés – a magyar köznyelvben azóta is élõ szóhasználattal – a klasszikusan csõdnek nevezetteljárási formát felszámolási eljárásnak nevezte el, míg csõdeljárásnak a jogtudomány által kényszeregyezségi,vagy reorganizációs eljárást definiálta.VIRA fizetésképtelenség-fogalom változásaiA fizetésképtelenség fogalmát a hatályos Operatív magyar jogban a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásrólszóló 1991. évi IL. tv (Csõdtv.) 27. § határozza vezetésmeg. A Csõdtv. 1992. január 1-i hatályba lépése óta többalkalommal is változott, legutóbb 2006. július 1-én lépett hatályba egy novelláris módosítás. A fizetésképtelenségfogalmát a törvénymódosítások nem hagyták érintetlenül. A Csõdtv. a fizetésképtelenséget az1993-as módosítás óta indirekt módon határozza meg, nem definíciót ad, hanem felsorolja azokat azeseteket, amelyek fennállása esetén a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget. A Csõdtv. eredeti formájábana fizetésképtelenséget a fogalmak között definiálta. 1993. szeptember 1-ig a Csõdtv. 3. § f) pontszerint: „fizetésképtelen az az adós,1. amely az elismert tartozását a lejáratot követõ 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagyPénzügy Termelés2. amely a hitelezõ fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül,hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezõt tájékoztattavolna, vagy3. amellyel szemben folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy4. amely a csõdeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.”A fogalommeghatározásnál láthatjuk a likviditási elv érvényesülését. Míg az 1. pont esetében a 60 napeltelte önmagában alkalmas volt a fizetésképtelenség megállapítására, addig 30 napnál még szükség volt afizetési felszólításra is. A 3. és 4. pont nem tisztán a likviditási elméletet tükrözi, inkább eljárásjogi garancia,amely már az 1-2 pontoknál sokkal nagyobb valószínûséggel vetik fel a tényleges vagyonvesztés lehetõségét.Az 1993-as Csõdtv módosítás a fizetésképtelenség meghatározását kivette a fogalom-meghatározásokközül és a felszámolási eljáráson belül helyezte el a fogalmat.Csõdtv. 27. § (2) „A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, haa) nem vitatott tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagyb) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagyc) a fizetési kötelezettségét a csõdeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.”Látható, hogy a fogalom a rendszertani áthelyezés ellenére lényegesen nem változott, mindössze annaka lehetõsége szûnt meg, hogy 30 nap után megállapítható legyen a fizetésképtelenség, amennyibenaz adós a felszólításra nem reagált. Ettõl kezdve tehát a hitelezõnek nem kellett az adóst felszólítani, a 60nap letelte után automatikusan kezdeményezhette a felszámolást.1997. augusztus 6-ával a törvényhozó a 27. § (2) bek. a) pontot módosította, mivel a gyakorlatbanproblémát jelentett a „nem vitatott” fogalom terjedelme különösen azokban az esetekben, ha az adóskorábban tartozáselismerõ nyilatkozatot tett. Az értelmezési kérdés tisztázása érdekében a törvényszöveg„nem vitatott, vagy elismert tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem egyenlítette ki” szövegremódosult.2006. július 1-e kiemelkedõ dátum a magyar gazdasági jog szempontjából. Ezen a napon lépett hatálybaaz új társasági törvény, az új cégtörvény és ehhez kapcsolódóan a csõdtörvény novelláris módosítása,amely sok egyéb mellett a fizetésképtelenség fogalmát is jelentõsen újraszabályozta: