Tudástársadalom, vállalkozások, Európa - Általános Vállalkozási ...

123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012312345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012312345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231799. táblázatA VISEGRÁDI ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT MAGYAR KERESKEDELEM INTENZITÁSA1995 1999 2005Export Import Export Import Export ImportCsehország 3,0 5,1 2,9 3,9 4,2 3,8Lengyelország 4,3 3,3 2,6 4,2 3,4 4,4Szlovákia 8,6 13,1 5,6 9,2 8,6 7,2Visegrádiösszesen 4,4 5,7 3,1 4,9 4,5 4,6Forrás: Saját számítás a Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 1995,az IMF Direction of Trade Statistics Quarterly 2006/9 és az Eurostat Comextadatbázis alapjánMegjegyzés: a magyar-visegrádi forgalomra vonatkozó számokat a KSH adataiból vettüka számításokhoz.Az eredmény elég sajátos, mivel azt sugallja, hogy 1995-ben, amikor még csak igen részlegesen mentvégbe a visegrádi reláció magyar külkereskedelemben játszott korábbi szerepének „rehabilitálódása” (ráadásulezt késõbb újabb ideiglenes visszaesés követte), a kereskedelem intenzitása kifejezetten „abnormálisan”magas volt. A hozzávetõleges „normalizálódás” az export esetében csak 1999-re következett be,de 2005-ben a mutató ismét megugrott. Az import esetében viszont mindvégig bizonyos fokú „túlintegrálódásról”beszélhetünk a Nagy által javasolt kritérium alapján. (Tehát a visegrádi országokból származóimport még mindig túl nagy súlyt képvisel a magyar összimportban ahhoz képest, amekkora súllyal avisegrádi országok összexportja a világkereskedelemben latba esik.) Különösen figyelemre méltóak ameghökkentõen magas intenzitási mutatók Szlovákia vonatkozásában, mindenekelõtt 1995-ben. Ennekaz eredménynek az értékeléséhez érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált idõszak során Szlovákia részesedésea magyar külkereskedelembõl nagyon csekély, többnyire 2% körüli volt. Az 1995. évi nagyon magasintenzitási mutató oka az volt, hogy Szlovákia súlya a világkereskedelemben csupán 0,2% körüli volt, ésamikor az intenzitási mutató bizonyos fokig mérséklõdött, az legalább olyan mértékben következett avilágrészesedés kismértékû növekedésébõl (1999-ben 0,5%-ra), mint a magyar kereskedelemben valórészesedés további csökkenésébõl.Hogy megállapítsuk, valóban túlságosan magasak-e a kapott intenzitási mutatók, Nagy (1989) példájátkövetve elõször két nyugat-európai példa után néztünk. Miután viszonylag szorosan integrálódottgazdaságokat kerestünk, a belga-holland, illetõleg a francia-német kereskedelmet választottuk. Az adatokBelgium, illetõleg Franciaország szemszögébõl értelmezendõk.10. táblázatBILATERÁLIS KERESKEDELEMINTENZITÁSI MUTATÓK NYUGAT-EURÓPÁBÓL1995 2004Export Import Export ImportBelgium-Hollandia 4,0 4,7 3,4 4,5Franciaország-Németország 2,0 2,0 2,0 2,0Forrás: Eurostat Comext adatbázis és az IMF Direction of Trade Statistics Quarterly 2006/9alapján saját számításMegjegyzés: a kétoldalú forgalmi adatokhoz a belga és a francia fél által jelentett számokat vettükalapul.