Tudástársadalom, vállalkozások, Európa - Általános Vállalkozási ...

12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012312345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901231234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012312345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123229EJH%:SBM%:EFTrKH%:TH%:TBHH%:EFTrFH%:A háztartások elsõdleges jövedelme a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének százalékábanPénzbeni társadalmi juttatások a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének százalékábanEgyéb kapott folyó transzferek a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének százalékábanAdók összesen a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének százalékábanTársadalombiztosítási hozzájárulások összesen a háztartások rendelkezésre állójövedelmének százalékábanEgyéb fizetett folyó transzferek a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének százalékábanaLásd 14. táblaAz adatok szerint ez a megoszlás figyelemreméltó mértékben stabil, de már most fel kell hívnunk afigyelmet három fontos változásra. Egyrészt a pénzbeni társadalmi juttatások részaránya 2002-ben volt alegalacsonyabb, és a következõ két évben folyamatosan nõtt. Ugyanakkor a háztatások által fizetett adókés társadalombiztosítási hozzájárulások hányada 2002-ben volt a legmagasabb, és ez a hányad az eztkövetõ két évben csökkent. Ezek a számok arra utalnak, hogy ebben az idõben jövedelem-újraelosztásment végbe a háztartások javára és a költségvetés terhére, ami összhangban van a fentiekben leírtakkal.Az ebbõl levonható következtetés nyilvánvaló. Ha nem volt közületi fogyasztásra fordított állami túlköltekezés,amint ezt a korábbiakban bemutattuk, és ha a háztartások rendelkezésre álló jövedelmén belülcsökkent a fizetett adók és társadalombiztosítási hozzájárulások, és növekedett a kapott pénzbeni társadalmijuttatások aránya, – amint ezt az elõbb bemutattuk –, akkor az ebbõl eredõ költségvetési deficitnyilvánvalóan nem a közületi fogyasztásra fordított állami túlköltekezésnek, hanem az adók és társadalombiztosításihozzájárulások csökkenése és a pénzbeni társadalmi juttatások növekedése útján a háztartásokjavára megvalósított újraelosztás következménye.Ugyanezeket a következtetéseket erõsítik meg és egészítik ki az átrendezett formában közölt ugyanezen,de továbbiakkal is kiegészített adatok. Ezeket a 16. tábla közli.