Fordulat - 2004 tavasz - TEK - Társadalomelméleti Kollégium

Fordulat14) A neoklasszikus/neoliberális közgazdaságtan mveli azzal, hogy figyelmenkívül hagyhatónak tételezték az igazságosság és a gazdasági tevékenységkapcsolatát, pontosabban az igazságosság értelmezhetségét a gazdaságbana hatékonyság fogalmára szkítették, azt állították, hogy a gazdaság(mködtetése) nem politikai kérdés, hanem matematikai – statisztikaitudományosságon alapuló szakmai kérdés. Ez az állítás téves! A gazdaság(mködtetése) és az igazságosság közti kapcsolat nem számolható fel, azigazságosság politikai fogalma pedig elengedhetetlenné teszi a demok–ratikus vitát és a gazdasági tevékenység politikai meghatározásánaknyilvános és széles kör kontrollját.15) Az igazságosság fogalma nem statikus fogalom. Platón azt mondja, hogy azállamot a filozófusoknak kell vezetniük, mert k azok, akik ismerik a jóideáját. A jó ideája – ebben az értelmezésben – az igazságosság magja:annak a tudása, hogy ki kell alakítani és fenn kell tartani a jó élethezszükséges feltételrendszert, és annak a tudása, hogy a kérdést (mi azigazságosság?) újra és újra fel kell tenni, mert anyagi- és szellemivilágunk/viszonyaink az állandó változás (mozgás) állapotában vannak! Aneoklasszikus/neoliberális közgazdaságtan korlátolt értelmezési kereteit éshatékonyság-központú világát éppen ezért az utóbbi évtizedek legersebb(legnagyobb hatású) változásai kezdték ki: a globalizáció, az információstechnológia/gazdaság, a természeti/ökológiai változások és a tudásalapútársadalom. A XXI. század alapkérdései nem a hatékonyságra vonatkoznak.16) A politikai gazdaságtan hiánya egyértelm: „… az ember és természetierforrások új politikai gazdaságtanának szükséglete … nyilvánvalóvá vált.… Az új politikai gazdaságtan, melynek ezekkel a tényezkkel kellenekalkulálnia, ahelyett, hogy akár a tzsdei ingadozásokról adna matematikaipontosságú táblázatot, akár arra pazarolná idejét, hogy megtárgyalja azállami vagyon ideális részesedését a „kizsákmányoló” magántulajdonnalszemben, egy új kritikai elmélet nélkül nem hozható létre. Ennek pedig –eldeihez hasonlóan – kulturális értékméri vannak.” – írja Fehér és Heller1995-ben! (Fehér – Heller 1995, 90-91) Tegyük hozzá, hogy elemzésük ahelyzetrl féloldalas, mert állításukkal ellentétben az új kritikai elméletalapján álló új politikai gazdaságtannak igenis foglalkoznia kell a tzsdévelés az állam – piac helyes ágazati arányaival (stb.), csak nem aneoliberalizmus doktrinerjei által hangoztatott hatékonysági elv alapján,hanem az új kritikai elmélet igazságosság fogalma(i) által meghatározottmódon!17) Két idézet:– „A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy azemberek és a társadalom miként választják meg a szkösen20 Fordulat, 2004. tavasz