Fordulat - 2004 tavasz - TEK - Társadalomelméleti Kollégium

FordulatA közgazdaságtan eltt álló akadályokMieltt bemutatom, hogy az elemzés szempontjából milyen feladatok állnak aközgazdaságtudomány eltt napjainkban, szeretném pár gondolat erejéigmegvilágítani, hogyan is fejldött az elmúlt több mint kétszáz év alatt aközgazdaságtan azon területe, mellyel az elemzés foglalkozik.A XVIII. század végén a közgazdaságtan még nem határolódott el a filozófiától,politikatudománytól, vagyis ahogy Richard Swedberg idézi John Stuart Millt:abban a korban „nem lehet valaki jó közgazdász, ha máshoz nem ért” 12(Swedberg [1990], pp. 142.). Ebbl is adódott a gazdasággal foglalkozó tudománypolitikai gazdaságtan elnevezése. Egy évszázaddal késbb azonban amarginalista forradalom következményeként a gazdasági elemzésmatematizálódásával, az elvonatkoztatás és mikroökonómiai elemzés uralkodóváválásával átalakult a helyesnek tartott megközelítés és a szlogen így módosult: „ajó közgazdász nem ért máshoz” 13 (Swedberg [1990], pp. 142.). Egyúttal az 1890-esévektl, miután a természettudományok mintájára Marshall megalkotja azeconomics kifejezést, a politikai gazdaságtan kifejezés is lassan visszaszorul – selindul a neoklasszikus közgazdaságtan korszaka (Hild [1997]). Mint Swedberg[1990] írja, a Homo Economicus képének megalkotásával egy haszon- ésprofitmaximalizáló, önérdekkövet, tökéletesen informált és racionálisancselekv aktorra redukálódott az individuum, pozitívumként azonban az(absztrakt) elemzések eltt széles spektrum nyílt. Ez a meglehetsen egysíkúanalitikus felfogás természetesen riadalmat keltett nemcsak aközgazdaságtudomány kritikusai, hanem mveli körében is. 1412 A person is not likely to be a good economist who is nothing else (J. S. Mill, idézi Swedberg[1990], pp. 142.).13 A person is likely to be a good economist who is nothing else (J. S. Mill, idézi Swedberg [1990],pp. 142.).14 Max Weber a XIX-XX. század fordulóján igyekezett a politikai gazdaságtan történeti és aneoklasszikus közgazdaságtan absztrakciós megközelítésének elegyítésére, s a politikaigazdaságtan kifejezés mintájára a „socioeconomics” fogalom megalkotásával szintézisretörekedett, mely nyitva hagyta volna a kaput más területek eltt a közgazdaságtan felé, azonbannem sikerült próbálkozása. Olyannyira nem járt sikerrel, hogy például Talcott Parsons az 1930-asévekben éppen a közgazdaságtan imperializmusára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva hogy aközgazdaságtan riasztó mértékben képes maga alá gyrni más, kevéssé formalizált diszciplinákat(Swedberg [1990]). Az elmúlt években sem került le a napirendrl a kérdés és rendszeresenlángolnak fel a viták a közgazdaságtannak a szociológiára való rátelepedésérl aszociológustársadalmon belül (Lakatos [2001]), 1992 nyarán pedig például az American EconomicReview-ban lépett fel 44 neves közgazdász, akik kiáltványban fordultak az olvasóközönség éstársaik felé, felhívva a figyelmet a mainstream közgazdaságtan egyszínségére, merevségére(http://tek.bke.hu/fordulat/ford92nyar.pdf).38 Fordulat, 2004. tavasz